hatékonyságnövelés az agráriumban: felzárkózunk vagy lemaradunk?

Az országok gazdasági teljesítményét jelentősen meghatározza az alkalmazott technológia szintje, mivel a kibocsátást a tőke és a munka növekedése mellett nagyban meghatározza a rendelkezésre álló termelési tényezők felhasználásának hatékonysága. Ez az ún. teljes faktorproduktivitás (TFP), ami a technológiai fejlődés, a humántőke képzettségi szintje, a növekvő hatékonyság és a méretgazdaságosság együttes hatását jelzi.

„Az EU agrárszektorában 2005 és 2015 között a TFP átlagosan 0,8%-kal nőtt évente, míg Magyarországon ennek durván a felével, körülbelül 0,4%-kal. Ehhez képest a balti államok és Románia mezőgazdasága 2-4%-os éves növekedést produkált. Jól látható tehát, hogy van még hova fejlődni” – hangsúlyozta ki Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője az agrárszakemberek számára rendezett Agrár Klub szakmai rendezvényén.

A mezőgazdaságban a termelékenység növelésének lehetőségei a technológiai haladásban, a növekvő technikai hatékonyságban és a méretgazdaságosság optimalizálásában rejlenek. „Az új technológiák elterjedése viszonylag lassú folyamat, hiszen a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt idő kell az alkalmazkodásra és a technológia alkalmazásának  elsajátítására, ráadásul ez a különböző iparágakban igen eltérő ütemben történik. A gyorsabban fejlődő ágazatok – mint például a gépgyártás – hamarabb bevezetik a technikai-technológiai újításokat, így erőteljesebben járulnak hozzá a kibocsátás növeléséhez. Ezzel szemben a mezőgazdaságban viszonylag lassan megy végbe a megújulás folyamata. Ennek oka több dologban keresendő. Egyrészt a technológia fejlesztése kutatásigényes feladat, megköveteli a K+F ráfordítások növelését. Másrészt az új technológiák alkalmazásához nem elegendő a hagyományok alapján történő gazdálkodás, hanem megfelelő szakértelem is kell hozzá, azonban az EU-ban a gazdáknak mindössze 20-40%-a hajlandó tréningekre költeni” – hívta fel a figyelmet dr. Popp József, a Debreceni Egyetem professzora.

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető és országosan több mint 4100 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 208 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését 1760 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2017. március 31-án a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 671 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet.

Főbb adataink: 

K&H Bank 2017. I. negyedévének végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 269 milliárd forint

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 876 milliárd forint

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,1 milliárd forint

K&H Biztosító 2017. I. negyedévének végén:

saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,2 milliárd forint

mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 162,1 milliárd forint

biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,14 milliárd forint

adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,85 milliárd forint