ezek a tényezők befolyásolják a nagyvállalatok jövedelmezőségét

A hazai nagyvállalatok eredményességét a kormányzati gazdaságpolitikától, a belföldi kereslettől és az árfolyamváltozásoktól teszik leginkább függővé a cégvezetők – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index kutatás legfrissebb adataiból.

Az 550 hazai nagyvállalati döntéshozó megkérdezésével végzett K&H nagyvállalati növekedési index felmérés legutóbbi eredménye szerint a cég eredményes működését meghatározó tényezők sorrendje ugyan nem, fontosságuk azonban változott tavaly év végéhez képest. Míg korábban a kormányzati intézkedések kiugróan nagy befolyással bírtak a vállalatok eredményességére, addig mostanra ennek fontossága kismértékben lecsökkent, és szinte azonos szintre került a belföldi kereslettel és az árfolyamváltozásokkal. Így jelenleg ezt a három tényezőt tartják a legfontosabbnak a cégvezetők a vállalat jövedelmezősége szempontjából. A gazdaságpolitika befolyásának mérséklődése mögött az áll, hogy a jelenlegi intézkedésekről a vállalatok majd háromnegyede véli úgy, hogy nem változtat érdemben a cég helyzetén.

„Mivel a megkérdezett hazai nagyvállalatok fele kizárólag belföldön értékesít, ezért nem meglepő, hogy eredményességük szempontjából az egyik legmeghatározóbb tényező a hazai lakossági fogyasztás. A KSH adatai szerint januárban 8,7%-kal, majd februárban 6,4%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest naptárhatástól megtisztítva, és márciusban is 5,1%-os növekedés történt a becslések szerint. Az intenzív bővülés folytatódásának pedig várhatóan kedvezni fog a foglalkoztatottság és a reálbérek növekedése, az alacsony infláció, a mérsékelt üzemanyagárak, valamint a devizahitelek forintosítása” – részletezte az eredményeket Peter Roebben, a K&H vállalati üzletágának vezetője.

A felmérés ideje alatt jellemző 305 euró/forint árfolyam mellett a vállalatok többsége (54%) úgy véli, hogy ezen a szinten fog stabilizálódni a forint árfolyama a következő 6 hónapban, miközben a cégvezetők egyharmada gyengülésre számit. A gyengülő forint árfolyam azonban inkább az exportáló cégeknek kedvező, a belföldi, importáló vállalatoknak viszont hátrányt jelent. Ezt mutatja, hogy a kizárólag hazai piacra termelő nagyvállalatok mindössze 3%-a véli úgy, hogy az árfolyamváltozások kedvezően befolyásolhatják a cég helyzetét, míg a 40% alatti exportaránnyal rendelkező cégeknél 12%, a több mint 40%-os exportaránnyal rendelkező vállalatoknál pedig 27% gondolja így. 

A nagyvállalatok eredményeit meghatározó tényezők sorrendjében a beszállítói árak, a jogszabályi környezet és a közterhek változásának hatása a középmezőnyben szerepel, holott utóbbi kettő fontossága kissé felértékelődött év végéhez képest. A lista végén levő külföldi vevőket, az inflációt és a finanszírozási lehetőségek alakulását továbbra is a cégvezetők csupán töredéke tartja fontosnak a vállalat rövid távú jövedelmezősége szempontjából.

a K&H nagyvállalati növekedési index kutatásról

A hazai nagyvállalatok jelentős gazdasági szerepe miatt a K&H Csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel együttműködésben 2014-től kezdődően átfogó negyedéves kutatást végez, amelyben feltérképezi a hazai nagyvállalati szektor aktuális helyzetét, valamint hogy hogyan látják saját cégük és a gazdasági környezet változásait a következő egy évben. A kutatás 550, 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó cég döntéshozójának megkérdezésével történik. A legutóbbi felmérés 2015. február 6. és március 20. között történt.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 984 milliárd forintos állományával rendelkezett 2014. december 31-én. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 189 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,0 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,1 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9181
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu