elértük a mélypontot? tízből négy kkv ad cafeteriát

„Mélyponton maradt a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya, idén a kkv-k kevesebb mint fele, 39%-a tervez cafeteriát nyújtani dolgozóinak. Ezzel folytatódik a gyakorlatilag négy éve tartó negatív trend, és tízből csupán négy vállalkozás tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit. Továbbra is egyértelműen az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, minden negyedik cég kívánja alkalmazni idén. Ezt követi holtversenyben a közlekedési költségek megtérítése (10%) és a SZÉP Kártya (9%). Előbbinél ez drasztikus, 7 százalékpontos visszaesést jelent az előző negyedévhez képest” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

„Az Erzsébet-utalvány népszerűségét feltehetően növeli majd, hogy idén már nem csak papír, hanem plasztikkártya formában is elérhető. Az új formátum a SZÉP Kártyához hasonló elven működik majd, hiszen egyetlen elektronikus kártyán egyszerre kezelhető lesz az összes különböző célú felhasználási cél, az étkezési, kultúra, iskolai, sport, ajándék és a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is” – tette hozzá a szakértő. 

„A SZÉP Kártya esetében azt látjuk, hogy 2015-ben közel 19%-kal bővült a K&H SZÉP Kártya főkártyabirtokosok száma, a kártyán jóváírt és felhasználható keret összege pedig 11%-kal növekedett az előző évhez képest.  A feltöltések összegét vizsgálva továbbra is a Vendéglátás alszámla a leginkább használt (69%), ezt követi a Szálláshely alszámla (20%) és végül a Szabadidő alszámla (11%)” - tájékoztatott Kovács Viktor Zoltán.

nem mindegy hol dolgozik

A cég mérete nagymértékben befolyásolja, hogy milyen arányban nyújt béren kívüli juttatást. Míg a mikro- és kisvállalkozások közel háromnegyede nem ad semmiféle cafeteriát dolgozóinak (63% és 66%), addig a középvállalkozásoknál ez az arány csupán 30%. Ez azt jelenti, hogy tízből hét középvállalkozás egészíti ki a fizetést a béren kívüli juttatás valamelyik formájával.

Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának gyakoriságát tekintve. Jelenleg a fővárosban és az Alföldön a legkedvezőbb a helyzet, itt megközelítőleg a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (45% és 44%), míg Pest megyében csupán fele ennyi cég gondolkozik így.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások.

A legutóbbi felmérés 2015. november 20 – december 3. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4100 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 918 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. szeptember 30-án. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink:

K&H Bank
2015. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 210 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 2 417 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 28,7 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,0 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 139,5 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,8 milliárd forint