K&H: elérte a plafont az utazási keret

átlagosan 389 ezer forint jut pihenésre az idén

A K&H biztos jövő felmérése szerint a 30-59 éves korosztály idén átlagosan 389 ezer forintot tervez nyaralásra fordítani. Ez az összeg lényegében megfelel az egy évvel korábbinak, ugyanakkor 2021 és 2024 között emelkedett. Bár az utazási keret nominálisan nem nőtt a tavalyi szinthez képest, a finanszírozási háttér átrendeződött: 80 százalékról 70 százalékra csökkent azok aránya, akik döntően a saját megtakarításukból utaznak. A nyaralók száma háztartásonként stabilan átlagosan 2,7 fő, de a fővárosiak körében kiugró, 31 százalékos az egyedül utazók aránya, akik egy főre vetítve a legtöbbet, átlagosan 364 ezer forintot költenek a kikapcsolódásra.

Hogyan, mennyiért utaznának az idén a középkorúak? Egyebek mellett erre adott választ a K&H biztos jövő felmérés, amely a 30-59 éves korosztály utazási szokásait és éves terveit vizsgálja minden év első negyedévében. A legfrissebb felmérés adatai szerint a középkorúak közel 66 százaléka tervez utazást az idén. Ők átlagosan összesen 389 ezer forintot költenének utazásra ebben az évben. A 2021-es mélypont óta – amikor a tervezett keret csak 183 ezer forint volt – tartó dinamikus növekedés ezzel – egy időre legalábbis – megállni látszik. A mostani keret ugyanis lényegében megegyezik az egy évvel korábbi 397 ezer forinttal, a költségnövekedés mostanra érhette el a plafont. 

A nyaralásra, utazásra szánt összeg mértékét alapvetően meghatározza a lakóhely, a végzettség és a jövedelmi szint. A megyeszékhelyeken élők tervezik a legmagasabb költést 469 ezer forinttal, de a budapestiek is jóval az átlag felett, 421 ezer forintból gazdálkodnak. A végzettség szerinti különbség is markáns: a magasabb végzettségűek 490 ezer forintot szánnak pihenésre, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez az összeg 324 ezer forint. A jövedelmi szintek emelkedésével a keret is meredeken nő: a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmi kategória között több mint két és félszeres a különbség, 214 ezer forint és 518 ezer forint között mozogva.

Az utazásra fordítandó összeg a válaszadók 70 százalékánál döntően saját jövedelemből, megtakarításból származik. Ez jelentősen alacsonyabb arány, mint az egy éve mért 80 százalék – ami kiugróan magas érték volt -, a korábbi évekre is inkább a valamivel 70 százalék alatti értékek voltak jellemzőek. 

ki mennyit költ egy főre?

A nyaralók átlagos létszáma 2,7 fő, azaz leggyakrabban 2-3 fő utazik együtt, ami lényegében megegyezik a tavalyi év adataival. A válaszadók 36 százaléka kettesben utazik, ez különösen az ötvenes korosztályra jellemző, ahol az arányuk eléri a 47 százalékot. A háromfős utazások aránya inkább a 30-as és 40-es éveikben járókra jellemzőek, ahol ez az arány 30 és 32 százalék között mozog, az átlagos 25 százalékhoz képest. Minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál gyakoribb a négyfős utazás, amelynek aránya 3 százalékról 21 százalékra emelkedik a jövedelmi skálán – és így 15 százalékos négyfős utazási átlagot kapunk. A legalább 5 fős közös pihenés pedig a középkorúak tizedére jellemző.

Az egyedül utazók – a középkorúak 16 százaléka – költik a legtöbbet, hiszen ők fejenként 329 ezer forintos kiadással számolnak. Ezzel szemben a kétfős utaknál az egy főre jutó költség már csak 175 ezer forint körül alakul, a háromfős utazásoknál pedig 124 ezer forint az egy főre eső átlag. A négyfős utazásoknál ez az érték 147 ezer forint, ami jelzi, hogy a nagyobb családok gyakran magasabb színvonalú, több vagy hosszabb utakat választanak.

autóval vagy repülővel?

A külföldi utazásoknál fej-fej mellett halad a saját gépjármű és a repülőgép használata, mindkettőt a válaszadók fele - 49 százaléka - megemlítette. A saját autó különösen népszerű a gyerekesek (64 százalék) és a magasabb jövedelműek (56 százalék) körében. Ezzel szemben a fővárosiak mindössze 27 százaléka választja az autót, ők sokkal inkább a repülőt részesítik előnyben: Budapesten a repülős utazások említése eléri a 70 százalékot, míg a falvakban ez mindössze 31 százalék.

A közösségi közlekedés egyéb formái kevésbé dominánsak: a buszt a válaszadók 18 százaléka, a vonatot 14 százaléka tervezi igénybe venni külföldre utazás során. Érdekes trend, hogy megduplázódott azok aránya, akik más autójában, utastársként utaznak: 14 százalék a tavalyi 7 százalék után, ami leginkább a harmincas korosztályra és az alacsonyabb jövedelműekre jellemző, ahol minden negyedik válaszadó él ezzel az opcióval.

A K&H szakértői ahogy korábban is, most is kiemelték, hogy a külföldi utazások elengedhetetlen kelléke az utasbiztosítás, amely könnyedén megköthető a mobilon keresztül. Az utasbiztosítás díja elenyésző része a nyaralás teljes költségének, ám egy előre nem látható probléma, baleset vagy betegség esetén fedezetet nyújt a teljes utazási költség akár többszörösét is kitehető kiadásokra.

a K&H biztos jövő kutatásról

 A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2026. február 6-16. között készült.

Kapcsolattartó

K&H Kommunikáció

  • sajto@kh.hu