a nyugdíjbiztosítás lendíti át a holtponton a piacot fordulóponthoz ért az életbiztosítási piac

Az alacsony infláció, a háztartások pénzügyi mozgásterének bővülése, illetve az alacsony kamatkörnyezet átrendezte a megtakarítások összetételét: a betétállomány csökkent, a közép- és hosszú távú megtakarítások, köztük az életbiztosítások és nyugdíjbiztosítások esetében megindult a növekedés.  

Az ügyfélközpontú bankbiztosítási stratégiának köszönhetően az életbiztosítási üzletág legfontosabb mutatóinál a K&H-nál 2007 óta lényegében folyamatos növekedés tapasztalható. 2014-es év eredménye kiemelkedő volt – ismertette az adatokat Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletágának vezetője. A rendszeres életbiztosítási díjbevétel az elmúlt évben 10 százalékkal 4,89 milliárd forintra növekedett. Az egyszeri díjas szegmens díjbevétele 21 százalékkal 8,68 milliárd forintra nőtt, a kedvezően alakuló díjbevétel hatására a biztosító által kezelt vagyon, azaz az életbiztosítási díjtartalék 11,5 százalékkal 75,3 milliárdról 84 milliárd forintra gyarapodott - tette hozzá a szakember.

fordulópont a piacon

Az életbiztosítási piacon tavaly elért fordulatban a lakosság pénzügyi mozgásterének bővülése mellett fontos szerepet játszott az, hogy a nyugdíjbiztosításokhoz tavaly óta állami támogatás társul. A nyugdíjas korra való felkészülés egyik legjobb alternatíváját jelentő konstrukció korábbi versenyhátránya az adójóváírás bevezetése miatt megszűnt. A nyugdíjbiztosításokhoz járó állami támogatás, a hozzá kapcsolódó életbiztosítás, valamint a várható attraktív hozam miatt ez a konstrukció az életbiztosítások szegmensének motorjaként funkcionál. 

érdemes időben kapcsolni

Kuruc Péter szerint a nyugdíjas évekről gondoskodni kell, mert a kilátások szerint a havi jövedelem jóval, akár 30 százalékkal kevesebb lehet, mint a munkával eltöltött évtizedekben. Ráadásul az alacsony születésszám és az egyre magasabb várható élettartam következtében egyre kevesebb járulékfizető tart el egyre több nyugdíjast. 

A spórolást így érdemes hamar elkezdeni, hiszen minél előbb szánja rá magát a jövő nyugdíjasa, annál nagyobb összeghez juthat a jövőben. A K&H biztosítójának tapasztalatai szerint azonban jellemzően az idősebb korosztály érzi fontosnak a takarékoskodást, átlagosan 40 éves korban jelenik meg az igény a nyugdíjbiztosításokra. 

kik és mennyit?

A K&H rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötő ügyfeleinek legnagyobb része, 33 százaléka 50 és 55 év közötti, 23 százalékuk pedig 45-49 éves. Az ügyfelek 36 százaléka 10-12 ezer forint összegű havi díjat vállal, 32 százalékuk 6-8 ezer forinttal takarékoskodik a nyugdíjas éveire. Tehát a többség, az ügyfelek kétharmada 6-12 ezer forintot spórol rendszeres díjas nyugdíjbiztosítással. 30 ezer forintos havi díjat az ügyfelek mindössze 3,3 százaléka fizet. A K&H biztosítójánál 2014 júliusában bevezetett rendszeres díjas nyugdíjbiztosítási konstrukciók állománya év végére meghaladta a negyedmilliárd forintot. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások esetében már az ügyfelek fele 50 és 55 év közötti, a 45-49 évesek pedig itt is közel 23 százalékos arányban képviseltetik magukat. 

„Összességében tehát elmondható, hogy minél közelebb van valaki a nyugdíjhoz, annál fogékonyabb a nyugdíjbiztosításra és annál többet tesz félre erre a célra” - mondta Kuruc Péter, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy rendszeres díjas termékeknél akkora havi díjat érdemes választani, amelyet hosszú távon folyamatosan tud az ügyfél vállalni. Ha pedig van lehetőség rá, ezt kiegészíthető eseti díjjal. A K&H-nál az ügyfelek 7 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, ők átlagosan 400 ezer forintot fizettek be pluszban. 

nyugdíjas matek

„Érdemes lenne már az első fizetés 5 százalékát félretenni, így minden évben egy havi fizetés 60 százaléka takarítható meg, ez 40 munkában eltöltött évet alapul véve pedig két évi átlagos bért jelent. A költségek levonásával, az adójóváírással, valamint konzervatív 4 százalékos éves hozammal így akkora tőke halmozható fel, amellyel a nyugdíjat átlagos jövedelme 25-30 százalékával egészítheti ki 15 évig a jövő nyugdíjasa” – tette hozzá Kuruc Péter.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 179 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 442 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 28,2 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -29,1 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,8 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 128 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,5 milliárd forint