K&H: a középkorúak még mindig 20 százalékos inflációt éreznek
lassuló, de magas inflációra számítanak a jövőben
Sokkal magasabb pénzromlást éreznek a középkorúak, mint amit a hivatalos számok tükröznek. A K&H biztos jövő index harmadik negyedéves felmérése szerint a 30-59 évesek úgy hiszik, idén szeptemberben átlagosan 21 százalék volt az éves infláció. Ez a vélt drágulási tempó szinte megegyezik a tavaly ilyenkor mért értékkel, ami arra utal, hogy a lakosság jelentős része nem hiszi el, hogy lassul az áremelkedés. A legtöbben a következő évben is tartósan magas, de mérséklődő ütemű áremelkedésre számítanak.
Még mindig úgy gondolják az emberek, hogy jelen van az erős inflációs nyomás a mindennapjaikban, miközben a KSH által mért áremelkedési index szeptemberben 4,3% volt. Ez derül ki a K&H biztos jövő indexből, amely a 30–59 évesek inflációs benyomásait és várakozásait vizsgálta.
21 százalék
A válaszadók szerint az árak egy év alatt, idén szeptemberre átlagosan 21 százalékkal emelkedtek – ez lényegében minimális változást jelent a 2024-ben mért 22 százalékos szinthez képest és még mindig ötszöröse a hivatalos adatnak. A mediánérték a 20–24 százalékos sávban maradt, ami azt jelzi, hogy a többség a mindennapokban sokkal erőteljesebb drágulást gondol, mint amit a statisztikai adatok tükröznek.
Az alacsonyabb végzettségűek és a kisebb jövedelműek továbbra is magasabb inflációt éreznek– átlagosan 22 százalékot –, míg a magasabb végzettségűek és jobb anyagi helyzetűek körében 19 százalék körüli a gondolt drágulás.
emelkedőn maradnak az árak
A jövőre vonatkozó várakozások sem változtak érdemben az elmúlt egy évben. A középkorúak közel háromnegyede, 73 százaléka arra számít, hogy az árak a következő egy évben is tovább nőnek – átlagosan 9 százalékkal. Mindössze 5 százalékuk gondolja úgy, hogy csökkenhetnek az árak, míg 17 százalékuk stagnálást vár. A maradék 5 százalék azt nyilatkozta, nem tudja megítélni, milyenek lesznek az árak egy év múlva. Az árak mérsékelt emelkedését valószínűsítők aránya gyakorlatilag megegyezik a 2024-es értékekkel. A válaszadók többsége egyre inkább elfogadja, hogy a korábbi évekhez képest az árak új, magasabb szinten ragadnak be.
a megtakarításoknál sem mindegy
Az infláció nemcsak a mindennapi kiadásokat, hanem a megtakarítások reálértékét is befolyásolja. A K&H szakértői szerint a tartósan magasnak érzett infláció gyengítheti a pénzügyi biztonságérzetet és hatással lehet az emberek öngondoskodási döntéseire is.
K&H biztos jövő kutatás
A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíjmegtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét.
A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30-59 éves magyar lakosságot. A legutóbbi felmérés 2025. szeptember 1-8. között készült.
Kapcsolattartó
K&H Kommunikáció
- sajto@kh.hu