a kisvállalkozásoknál dolgozók számíthatnak leginkább cafeteriára

Az év eleji mélyponthoz képest enyhén javult a cafeteriát tervező cégek aránya. Ennek ellenére továbbra is csak a vállalkozások mindössze 45%-a kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával. Ez az arány jóval elmarad a válság előtti 2008-as csúcsidőszaktól, amikor még a kkv-k 80%-a alkalmazta azt, holott a cégek túlnyomó többsége szerint a gazdaság már túljutott a mélyponton. „Mindenképpen előrelépés, hogy ha csak kismértékben is, de sikerült pozitív irányba elmozdulni az év eleji mélypontról. A javulás ellenére a cafeteriát nyújtó cégek aránya még mindig alacsony, azonban a különböző juttatások mindegyikének nőtt a népszerűsége év elejéhez képest. Továbbra is egyértelműen az Erzsébet-utalvány a legfontosabb cafeteria elem: az előző negyedévi 27%-hoz képest most már közel minden harmadik cég fogja alkalmazni (32%). Ezt követi szinte megegyező arányban a munkába járás költségeinek megtérítése (15%) és a kedvező adózású SZÉP Kártya (13%), míg pénzbeli jutalommal minden tizedik vállalkozás fogja támogatni dolgozóit” – részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző szektorokat tekintve igen eltérő a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága. Míg az ipari, építőipari (49%) és a szolgáltató cégeknél (46%) nőtt, addig a kereskedelmi (42%) és a mezőgazdasági (39%) vállalkozásoknál éppen ellenkezőleg, nagymértékben visszaesett a cafeteriát tervező cégek aránya. Ami azonban minden ágazatnál megegyezik, hogy az étkezési Erzsébet-utalvánnyal támogatják legtöbben a munkavállalókat. 

A különböző méretű cégek közül egyedül a mikrovállalkozások alkalmazottai számíthatnak az előző negyedévhez képest kevesebb béren kívüli juttatásra (40%). Ezzel szemben a kis-és középvállalkozásoknál erőteljes növekedés történt. Előbbiek dolgozói örülhetnek leginkább, ugyanis 39%-ról 53%-ra, míg utóbbiaknál 35%-ról 46%-ra ugrott a cafeteriát nyújtó cégek aránya.

Érdekesség, hogy a befektetési típusú béren kívüli juttatások - életbiztosítás, nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések - alkalmazása is nőtt a kkv-k körében. Igaz, ezek a juttatási formák a vállalkozások csupán néhány százalékát, azon belül is jelenleg inkább a kisvállalkozásokat érintik. 

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi indexkutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások.
A legutóbbi felmérés 2015. május22 – június 5. között történt.
* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 858 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. március 31-én. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 189 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,0 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,1 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint