a fiatalok fele még szüleivel él

K&H pályakezdők jóléti indexe

A 21-29 éves korosztály jelentős része nem tudott vagy nem akart elszakadni a családjától. Saját család alapítása nem szerepel a közeli terveik között, ahogy a gyermekvállalást is kitolnák. Magyarországon is népszerű a mamahotel, a még szülőkkel élők több, mint hatvan százalékának megfelelő ez az állapot – tudhatjuk meg a K&H pályakezdők jóléti index kutatási adataiból.

család
A K&H pályakezdők jóléti indexe a fiatalok elégedettségét az alapján értékeli, hogy az életük különböző területeit mennyire tartották fontosnak. A legfontosabb tényező kimagaslóan a család volt, ezt a fiatalok 57 százaléka sorolta az első három legfontosabb helyre. A fiatalok majd fele számára egyértelmű példaképek a szüleik. Ezzel szemben meglepő adat, hogy saját család alapításában nem jár élen a korosztály. Nagyon kis részük, 9 százalékuk él házasságban, és ez az arány a 26 év felettiek körében is csak 18 százalék. A házas nők kicsivel magasabb aránya – 13 százalék, szemben a férfiak 4 százalékával – magyarázható azzal, hogy ők idősebb férfiakkal kötöttek házasságot, akik már nem tartoznak a vizsgált, 21-29 éves korcsoportba. Az azonban már valószínűleg a párkapcsolat fogalmának különböző értelmezéséből fakad, hogy a nők 62  százaléka vallotta magát párkapcsolatban élőnek, míg a férfiaknak csak 42 százaléka. A kisebb városokban a legjellemzőbb, hogy a fiatal egyedülálló (46 százalék), és itt a legkevésbé szokásos, hogy a párkapcsolatban élők együtt is élnek (23 százalék, míg Budapesten ez az arány 32 százalék).

„A korosztály magas munkanélküliségi mutatói – a 21-29 évesek körében 22 százalék – a magyar gazdaság kedvezőtlennek ítélt kilátásai sem erősítik az önállósodás iránti igényt. Lakásvásárlásra egyedülállóként keveseknek van lehetőségük, és csak 14 százalékuk tervez biztosan vagy valószínűleg lakásvásárlást a következő három évben” – mondta el dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettese.

A fiatalok több mint fele még együtt él a szüleivel, a keleti régióban különösen magas ez az arány, 67 százalék. Akik a szüleikkel együtt élnek, azoknak több mint 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez az állapot teljesen megfelelő számára, ugyanennyien érzik úgy, hogy minden támogatást megkapnak a szülőktől. Önálló háztartásban él a budapestiek háromnegyede, de a kisebb városokban ez az arány mindössze 29 százalék. 

„A szülőkkel való együttélés időszaka lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok – a családdal közösen vagy egyedül – az önálló élethez szükséges alapokat összegyűjtsék. Ehhez azonban tudatos tervezés, rendszeres megtakarítások kellenek. Konfliktusforrást okozhat, ha az önállósodni vágyó fiatal anyagi okok miatt nem tud elszakadni a szüleitől, de az is, ha a szülők érzik úgy, gyermeküknek ideje lenne saját lábára állnia” – fűzte hozzá dr. Bába Ágnes. 

gyermekvállalás
A válaszadók 91 százalékának jelenleg nincs gyermeke, a 26 évnél idősebbek körében is csak minden ötödik említett gyermeket.
A fiatalok 11 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem tervez gyermeket, 60 százalékuk viszont az elkövetkező három évben tervez gyermekvállalást. Az összesen tervezett gyermekszám átlagosan 1,9 a diákok körében ez a szám 2,2 míg az aktív keresők körében 1,8. A családi körülményeikkel a megkérdezettek elégedettek voltak, az összes vizsgált élet-komponens között ez érte el a legmagasabb értéket.

“Az első tartós párkapcsolat és a szülőktől való önállósodás halasztása az elmúlt évtizedekben folyamatosan megfigyelhető. A fiatalok egyre később élik át ezeket az eseményeket. A házasságkötésre és a gyermekvállalásra ez különösen igaz, sőt, egyre többen lesznek, akik várhatóan sosem kötnek házasságot és gyermektelenek maradnak. A jelenségnek több oka van. Egyik ezek közül a felsőoktatási expanzió. Természetes, hogy a főiskolán, egyetemen tanulók tovább élnek a szüleikkel és később alapítanak önálló családot, mint azok, akik már 18 évesen kilépnek a munkaerőpiacra” – mondta Murinkó Lívia, a Központi Statisztikai Hivatal - Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 226 lakossági fiókkal pénzügyi szolgáltatásokat kínál mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének. A magyar gazdaság működését közel 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű (hitelkeret és garancia) állománnyal segíti, a vállalkozások, a vállalatok, az önkormányzatok és a háztartások finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége során több mint 4000 magyar beszállító cégnek, mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

főbb adataink:

K&H Bank
2012. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 215 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2462 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 20,5 milliárd forint

K&H Biztosító 
2012. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,3 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 106,2 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,4 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

Lesti Mónika
  • monika.lesti@kh.hu
  • +36 1 328 9181
  • www.kh.hu