7 nagy durranás az új évben

1. az EUR/USD árfolyam paritás alá csökken

Az idei év egyik kedvenc devizapárja az EUR/USD volt, mivel az elmúlt másfél év alatt közel 25%-kal gyengült az euró az amerikai dollárhoz képest. A két nagy jegybank ellentétes irányú monetáris politikájának hatása igaz már lecsengett, és a piac beárazta azt, ennek ellenére elképzelhető, hogy tovább folytatódik a dollár erősödő trendje, és az EUR/USD árfolyama tartósan paritás alá süllyed, azaz a dollár erősebb lesz az eurónál.

2. negatívan teljesítő részvény- és kötvénypiac

Az elmúlt években jellemzően egyszerre emelkedett a részvény- és a kötvénypiac, amiért elsősorban a világ vezető jegybankjai által biztosított többletlikviditás piactorzító hatása volt felelős. Ha a jegybankok szerepvállalásában fordulat következik be, tehát az eszközvásárlási programok szűkítésére kerül sor, az könnyen visszafele fordíthatja az eddigi folyamatot, és globális szintű esést okozhat mindkét eszközosztály esetében.

3. Kína belebukik a gazdasági kísérletbe

Kína már néhány éve azon próbálkozik, hogy a korábbi beruházás-vezérelt növekedésről átálljon egy belső fogyasztáson alapuló gazdasági struktúrára, ami lassabb, de kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedési pályát tesz lehetővé. A megvalósítás azonban egyelőre nem meggyőző, mivel folyamatos jegybanki stimulusokkal és óvatos reformlépésekkel igazítgatják a növekedési pályát. Könnyen előfordulhat ezért, hogy a gazdasági reformnak kisiklás lesz a vége, és a megcélzott 6-7%-os növekedés helyett Kína „földbe áll”, ami esetükben 1-2%-os növekedés jelent.

4. kamatot emel az MNB

Az MNB több évre “beígért” alacsony kamatszintjét meghiúsíthatja, ha a Fed kamatemelés kiszívja a likviditást a feltörekvő piacokról. Habár a magyar gazdaság külső pénzügyi sérülékenysége az elmúlt években sokat mérséklődött, még mindig nagy adósságállomány van külföldi hitelezőknél. Ha ők hátat fordítanak, a forint gyengülése lehet annyira szélsőséges, hogy még az árfolyamra kevésbé érzékeny MNB is a kamatemeléshez nyúlhat.

5. “ingyen” lehet nyersanyagokba fektetni

A nyersanyagok több éves vesszőfutása miatt hozzá kellett szoknunk az éves kétszámjegyű áreséshez. Elkezdődött azonban a kitermelők alkalmazkodása az új helyzethez (bányabezárások, kitermelés csökkentése), így a többletkínálat lassú apadásával hamarosan az árak is stabilizálódhatnak. Nem zárható azonban ki, hogy még 2016-ban is 10-20%-os eséssel zárják majd az évet a nyersanyagindexek, igaz, ehhez nyersanyag szempontból minden negatívumnak egyszerre kellene bekövetkeznie: kétszámjegyű dollárerősödés, globális szintű gazdasági lassulás és a visszatérő iráni kínálat.

6. az El Niño és az alacsony olajár újabb arab tavaszhoz is vezet

A decemberben induló El Niño jelenség az előrejelzések szerint minden idők egyik legkeményebb zavarát hozhatja Földünk időjárásában, ami az élelmiszerek világpiaci árát jelentősen megemelheti. Az olajkitermelő országokban az alacsony olajárak miatt megroppant költségvetésből várhatóan nem tudják az élelmiszerek drágulását kompenzálni, ez pedig fokozhatja a most is fennálló feszültségeket, és újra társadalmi elégedetlenség söpörhet végig a régióban.

7. Japán hitelminősítése bóvliba kerül

Japán évtizedek óta küzd a gazdaság és az infláció fellendítéséért, komolyabb eredmények nélkül. A szigetország hitelminősítése eközben az elsőrendű AAA szintről fokozatosan csökken, jelenleg a Standard&Poor’s-nál már négy szinttel van ez alatt a besorolás alatt - igaz, még mindig öt szinttel a magyar államadósság-besorolás felett. Mindez arra utal, hogy a GDP 230%-áig eladósodott ország egyre kevésbé számít jó adósnak. Ezt a helyzetet súlyosbíthatja Kína, a legnagyobb exportpartner, lassulása, ezért egy esetleges kínai bukás Japánban is lavinát indíthat el.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4100 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 918 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. szeptember 30-án. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

K&H Alapkezelő

A K&H Alapkezelő 1997 óta a hazai befektetési piac egyik vezető szereplője, a tőke- és hozamvédett alapok piacának első számú képviselője. A K&H Alapkezelő az innovatív termékfejlesztés mellett az ügyfelek tájékozottságának, tudásának növelésére is jelentős hangsúlyt fektet.

Főbb adataink:

K&H Bank
2015. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 210 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 2 417 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): HUF 28,7 milliárd forint

K&H Alapkezelő
2015. szeptember 30-án:
teljes kezelt vagyon: 1 175 milliárd forint
K&H alapokban kezelt vagyon: 1 028 milliárd forint
intézményi ügyfelek kezelt vagyona: 147 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,0 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 139,5 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,8 milliárd forint