hírek és hivatalos közzétételek

A forint a közelmúltban hirtelen és jelentős, 10-15 százalékos erősödést mutatott – amellyel a korábbi 390-400-as sávból 360 forint/euró alatti szintre ugrott. Ez a változás alapjaiban rajzolja át a hazai agrárvállalkozások pénzügyi terveit. Az árfolyamváltozás hatása kettős: egyszerre jelent komoly kihívást az exportőrök vagy a kvázi exportőrök mindennapi likviditásra és hoz némi könnyebbséget a beruházások esetében a külföldi eszközök, technológiák beszerzése kapcsán.

Történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett a közepes és nagyvállalati szektor körében mért innovációs index a K&H felmérése szerint. A mutatószám fél év alatt 6 pontos növekedést ért el, mivel az azt alkotó mind a négy almutató – a digitális, a tervezett, a megvalósult innováció, valamint az innovációs stratégia alindex is – rekord szintre került. A bank közelmúltbéli innovációi abba az irányba mutatnak, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre inkább élethelyzetekhez igazodó ökoszisztémává alakulnak – hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.

A hazai kkv-k jelentős része nem használja ki az energiahatékonysági és energiatárolási beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket, pedig ezeknél az elszámolható költségek akár 30–45 százaléka is leírható, és a kedvezmények a fizetendő társasági adó akár 70 százalékáig érvényesíthetők, miközben 2026-tól új, környezetvédelmi célú kedvezmények is elérhetők.

Az olcsó termékek sokszor többe kerülnek: a rövid élettartam miatt akár kétszer-háromszor is újra kell vásárolni őket. A valódi költség így gyakran csak később derül ki, nem a pénztárnál. Ez a szemlélet is központi témája lesz a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő június eleji döntőjének.

Az idén hosszabb pihenést nem tervező 30-59 évesek többsége nem azért mond le a kikapcsolódásról, mert nincs kedve utazni, hanem mert nincs rá elég pénze. A K&H biztos jövő kutatásának első negyedéves eredményei szerint idén a középkorúak 59 százaléka nem készül legalább 5 napos pihenésre. Többségük, 72 százalékuk anyagi okokra hivatkozott, ez pedig megfelel az elmúlt évek eredményei alapján kirajzolódó trendnek. Míg 2022-ben a válaszadók 58 százaléka említette a pénzhiányt a hosszabb kikapcsolódás akadályaként, a következő években ez az arány már 71–78 százalékra emelkedett. 

A K&H nagyvállalati növekedési index felmérés 2026 első negyedévi adatai azt mutatják, hogy a hazai nagyvállalati szektorban az informatikai, digitális és innovációs fejlesztések terén felfelé ível a beruházási kedv. Bár a főindex stagnál, alindexek tekintetében az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatási szektor a rövid távú bizonytalanságok ellenére is határozott elképzelésekkel fordul rá a következő évre; tízből majdnem minden negyedik vállalat készül fejlesztésekre.

Jön a pünkösdi hosszú hétvége, amelyen a húsvéti időszakhoz hasonlóan változik a bankkártyások forgatókönyve. Miközben az ünnepi vasárnapokon a boltzár miatt visszaesik a vásárlások száma és összege, az azt megelőző szombatokon jelentős élénkülés látható. A K&H saját adatai szerint 2025-ben különösen a pünkösdi hosszú hétvégét megelőző szombat emelkedett ki: ezen a napon a belföldi kártyás vásárlások száma 39 százalékkal, összértéke pedig 49 százalékkal haladta meg egy átlagos szombat forgalmát. Mindeközben éves szinten továbbra is markáns növekedés látható a bankkártyás fizetések számában és összegében, ezen belül pedig az okoseszközös fizetések is kétszámjegyű bővülést mutatnak. 

Jelentős kilengéseket mutatott az elmúlt egy évben a K&H Értékpapír befektetői hangulatindexe. Az optimista befektetők aránya az éves átlagos 49 százalékról március végére 20 százalék közelébe esett, miközben a pesszimisták aránya átmenetileg az 50 százalékot is meghaladta. Az elmúlt hetekben ugyanakkor gyors hangulatjavulás következett: az optimisták aránya ismét 50 százalék fölé emelkedett, a pesszimistáké pedig 20 százalék alá csökkent.

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti. Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.