hírek és hivatalos közzétételek

Tempót válthat a magyar gazdaság: az idén várható 1,5 százalékos GDP-növekedést jövőre 2,5 százalékos bővülés követheti. Ezzel párhuzamosan az éves infláció 2026-ban 3 százalék körül alakulhat, jövőre viszont 4 százalék környékén lehet a jelenlegi kilátások szerint – erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A szakember szerint fegyelmezett költségvetésre van szükség az euró bevezetése érdekében, emellett a termelékenységet fokozni kell. 

Minden második huszonéves fiatalnak nőttek a havi megélhetési költségei az elmúlt egy évben, miközben csak 36 százalékuk számolt be bevételnövekedésről. A kiadások átlagosan 14 ezer forinttal, a bevételek viszont mindössze 4 ezer forinttal emelkedtek, így a fiatalok mérlege átlagosan 10 ezer forinttal romlott a K&H ifjúsági index felmérés első negyedéves eredményei szerint. Összességében az látszik, hogy sok fiatal szorításban van a kiadási oldalt nézve.

Bár a május közepén érkezett országos esők némileg enyhítették a szárazságot, a tavaszi időszak első fele szinte teljesen csapadékmentes volt. A rendkívüli aszályhelyzet rányomja a bélyegét az idei európai termésvárakozásokra: az előrejelzések szerint az Európai Unióban a búza termése 8 százalékkal (128,7 millió tonnára), az árpáé pedig 9 százalékkal (52,3 millió tonnára) csökkenhet az előző évhez képest.

Véget ért a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő idei évada: a június 2–3-án megrendezett országos döntőben korosztályonként a legeredményesebb csapatok mérték össze tudásukat, és mind a négy korcsoportban megszülettek a győztesek. Az ország egyik legnagyobb diákoknak szóló pénzügyi vetélkedője idén rekordrészvétellel zajlott: több mint 16 ezer diák nevezett a versenyre, ami 13 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

Felélénkült a magyar kkv-szektor forrásszerzési kedve – derül ki a K&H bizalmi index első negyedéves kutatási adataiból. Bár a gazdasági környezet továbbra is számos kihívást tartogat, a vállalkozások egyre aktívabban keresik a fejlődéshez szükséges forrásokat. Az elmúlt egy évben a cégek harmada adott be pályázatot, és nőtt a sikeresen elnyert pályázatok száma is. Mindez arra utal, hogy a vállalkozások egyre tudatosabban és eredményesebben igazodnak el a támogatási rendszerben.

A forint a közelmúltban hirtelen és jelentős, 10-15 százalékos erősödést mutatott – amellyel a korábbi 390-400-as sávból 360 forint/euró alatti szintre ugrott. Ez a változás alapjaiban rajzolja át a hazai agrárvállalkozások pénzügyi terveit. Az árfolyamváltozás hatása kettős: egyszerre jelent komoly kihívást az exportőrök vagy a kvázi exportőrök mindennapi likviditásra és hoz némi könnyebbséget a beruházások esetében a külföldi eszközök, technológiák beszerzése kapcsán.

Történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett a közepes és nagyvállalati szektor körében mért innovációs index a K&H felmérése szerint. A mutatószám fél év alatt 6 pontos növekedést ért el, mivel az azt alkotó mind a négy almutató – a digitális, a tervezett, a megvalósult innováció, valamint az innovációs stratégia alindex is – rekord szintre került. A bank közelmúltbéli innovációi abba az irányba mutatnak, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre inkább élethelyzetekhez igazodó ökoszisztémává alakulnak – hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.

A hazai kkv-k jelentős része nem használja ki az energiahatékonysági és energiatárolási beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket, pedig ezeknél az elszámolható költségek akár 30–45 százaléka is leírható, és a kedvezmények a fizetendő társasági adó akár 70 százalékáig érvényesíthetők, miközben 2026-tól új, környezetvédelmi célú kedvezmények is elérhetők.

A középkorúak több mint felének nőtt a bevétele az elmúlt egy évben. A válaszadók 52 százaléka számolt be jövedelemnövekedésről, miközben 15 százalékuknál csökkentek a bevételek a K&H biztos jövő kutatása szerint, amely a 30-59 évesek bevételeinek és kiadásainak változását is vizsgálta. A megélhetési költségek ugyanakkor továbbra is erős nyomást jelentenek: a megkérdezettek 77 százaléka költségnövekedést érzékelt. A kép így kettős: a háztartások egy részénél javult a bevételi oldal, ugyanakkor a megélhetési költségek emelkedése továbbra is jelentős terhet jelent. Az adatok összességében azt mutatják, hogy a költségek növekedése átlagosan meghaladta a bevételek emelkedését.