hírek és hivatalos közzétételek

Tavaly év eleje óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, amelyek nagy mértékben érzékelik az infláció negatív hatásait – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 negyedik negyedéves kutatási adataiból; emellett az elmúlt negyedévben minden harmadik vállalat tudta érvényesíteni az inflációt az áraiban.

A középkorú magyarok több mint 60 százaléka szerint továbbra is a saját gépkocsi a legvonzóbb közlekedési eszköz. Ezt jelzi az is, hogy hasonló, 66 százalékos azoknak az aránya, akik hetente többször is autóba ülnek. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak az országon belül: míg a Budapesten a lakók 55 százaléka használja hetente többször a helyi tömegközlekedést, addig a kistelepüléseken az autó szinte egyeduralkodó - derül ki a K&H biztos jövő felmérésének legfrissebb adataiból. Az is kiderült, hogy a kerékpározás népszerűsége visszaesett, a repülőgéppel utazók aránya viszont jelentős növekedésnek indult az elmúlt egy évben.

A 2026-os év elején jelentős árkorrekció jellemzi a sertéságazatot Európában. A tavalyi év második felében elindult árcsökkenés tartósnak bizonyul: Magyarországon az élősertés ára a 2025 elején jellemző, kilogrammonként 700 forintos szintről néhány hónap alatt 450 forint körüli értékre csökkent, miközben az önköltségi szint országos átlagot tekintve 475 forint körül alakul. A jelenlegi piaci környezet fokozott alkalmazkodást igényel a sertéstartóktól, különösen a likviditás és a beruházási döntések tekintetében.

A magyar kis- és középvállalkozások számára az idei évben a beruházások kerülhetnek fókuszba, ugyanis a cégvezetők kétharmada tervezi vállalkozása korszerűsítését: legutóbb 2022 utolsó negyedévében volt ilyen magas a fejlesztési szándék. A legtöbben gépesítésre és informatikai fejlesztésekre szeretnék fordítani a beruházási forrásaikat – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2025 negyedik negyedéves adataiból.

Januárban a bankok egységes díjkimutatást küldenek az ügyfeleknek. Bár a neve elsőre hivatalosnak és bonyolultnak hangzik, valójában egy közérthető összefoglaló arról, mennyibe kerültek az elmúlt évben a bankszámlához kapcsolódó szolgáltatások. A szülőknek ez jó alkalom lehet arra, hogy a gyerekekkel együtt átbeszéljék: miért fizetünk a banknak, melyik szolgáltatás mire jó.

A vállalatok ma már nem csak piaci pozíciójuk erősítésére fókuszálnak, hanem tudatosan építik belső erőforrásaikat is, hogy versenyképesek maradjanak. A munkavállalói jóllét mára valódi üzleti kérdés lett, mert a munkatársak teljesítménye, lojalitása és hatékonysága közvetlen hatással van a vállalati eredményességre. A fluktuációnak viszont több, láthatatlan költsége is adódik, amelyek például a munkahelyváltást megelőző motiválatlanságból, a kevéssé hatékony munkavégzésből, vagy éppen az új belépő betanulásából adódnak. Ezzel párhuzamosan a jóllétet támogató intézkedések egyre inkább mérhető befektetésként jelennek meg a mindennapokban. Ezt támasztja alá a K&H nagyvállalati növekedési indexe is, amely szerint a vállalatok 88 százaléka stagnáló létszámmal tervez 2026-ra, tehát a megtartásra fókuszál.

A síszezon minden évben látványosan megmozgatja az utasbiztosítási piacot: az ünnepek előtti hetekben megugranak a kötések, januárban–februárban pedig a téli sportok és a rövidebb külföldi pihenések tartják fenn a keresletet. A K&H adatai szerint 2024-ről 2025-re decemberben 16 százalékkal nőtt, miközben januárban 7 százalékkal, februárban pedig 4 százalékkal csökkent a megkötött utasbiztosítások száma. A trend arra utal, hogy sokan már év végén „előre bebiztosítják” a téli utazást, ugyanakkor az év elején óvatosabbak a döntések – miközben egy káresemény átlagos összege a síszezonban különösen indokolttá teszi a megfelelő fedezet kiválasztását.

Idén hat, 40 év alatti gyermekorvos vehette át a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díjat, amely a fiatal szakemberek elhivatottságát és kreativitását ismeri el. A kitüntetés célja, hogy támogassa és ösztönözze őket az innovatív, gyermekközpontú gyógyításra. A díjazottak a legnehezebb pillanatokban is megnyugvást és biztonságot nyújtanak a gyerekeknek és családjaiknak, miközben a legmodernebb eszközökkel, például tű nélküli injektorral, kaméleon kamerával vagy digitális sztetoszkóppal segítik a gyógyulást. Emellett értő figyelemmel, türelemmel és őszinte törődéssel kísérik végig a gyermekeket a felépülés folyamatában.

A fiatalok táborát kettős megtakarítási attitűd jellemzi: miközben 55 százalék rendelkezik valamilyen tartalékkal, a fennmaradó 45 százaléknak jelenleg nincs félretett pénze. A megtakarításhoz való hozzáállást jól mutatja, hogy 24 százalékuk egyáltalán nem is szokott félretenni, 28 százalékuk pedig rendszertelenül, vagy csak akkor, ha nagyobb összeghez jut. A tudatosabbak, a huszonévesek harmada már a hónap elején félretesz, 14 százalékuk pedig a hónap végén megmaradó összeget halmozza fel. Így a korosztály tagjai – beleszámítva azokat is, akiknek nincs megtakarítása – átlagosan 807 ezer forint félretett tartalékkal rendelkeznek és elsősorban utazásra és lakásra takarékoskodnak. A K&H ifjúsági index több mint tíz éve végzett felmérései alapján ez újabb rekordmagas összegnek számít.

A fiatalok átlagos nettó jövedelme havonta 252 ezer forint és 55 százalékuk rendelkezik valamilyen megtakarítással a K&H ifjúsági indexe szerint. A megtakarítók körében ugyanakkor a „meddig elég a tartalék” kérdésnél már nagy a szórás: 40 százalékuk legfeljebb egy hónapra, 26 százalékuk pedig maximum három hónapra elegendő pufferrel rendelkezik, míg 34 százalékuk legalább 6 hónapig meg tudna élni a felhalmozott összegből, ha nem lenne semmilyen bevétele.

Folytatódott a javuló tendencia a hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásainak tekintetében – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 utolsó negyedéves kutatási adataiból. 2024 ősze óta egy kisebb kitérőtől eltekintve javuló trendet mutat a főindex értéke: akkor még mélyen a negatív tartományban, -13 ponton állt, mostanra tíz pontos javulással már -3 pontot mutat. A több mint két éve mínuszban lévő index – ha folytatódik a trend – a következő negyedévben akár át is léphet a tengely pozitív oldalára. A vállalatok saját gazdasági kilátásait vizsgáló nagyvállalati részindex minimális javulással jelenleg 0 ponton, míg a makrogazdasági tényezőkkel kapcsolatos várakozásokat összegző makro részindex 6 pontos emelkedéssel -11 ponton áll. Árbevétel vonatkozásában a jelenlegihez képest 1,2 százalékpontos emelkedést várnak a nagyok a következő 12 hónapban, és a nyereségvárakozások vonatkozásában is minimális javulás érzékelhető.

A 2026-os évben is vonzó befektetési célpontokat kínál a nemzetközi piac, persze a kockázatokkal és bizonytalanságokkal továbbra is számolni kell. Több tematikus területen is olyan fundamentális folyamatok láthatók, amelyek attraktív lehetőségeket kínálhatnak a befektetők számára - derül ki a K&H Értékpapír összeállításából, amely iránytűt kínál az idei évre. A nemesfémek értékmegőrző szerepe, a mesterséges intelligenciához és felhőszolgáltatásokhoz kapcsolódó technológiai trendek, az energia- és hálózati infrastruktúra fejlesztései, valamint a globális piacokon megfigyelhető szelektív felülteljesítési mintázatok egyaránt meghatározhatják a befektetési döntéseket 2026-ban.

A K&H energiafogyasztásának közel háromnegyede már megújuló forrásból származik, villamosenergia-felhasználásának pedig 100 százaléka zöld árammal fedezett – derül ki a bank legfrissebb fenntarthatósági adataiból. A K&H célja, hogy működését teljes egészében karbonsemlegessé tegye, ennek érdekében nemcsak az energiaellátásban, hanem a fiókok, a járműflotta és az adatközpontok működésében is folyamatos átállást hajt végre.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedője több mint egy évtizede segít abban, hogy az iskolások játékos formában, mégis a mindennapokban hasznosítható tudást szerezzenek a pénzről. A program az évek során több mint százezer gyerekhez vitte közelebb a pénzügyi gondolkodás alapjait, most pedig egy olyan pedagógus tapasztalatai kerülnek a fókuszba, aki nap mint nap a gyerekekkel dolgozik: Ungainé Vértesi Tímea hajdúszoboszlói tanítónő szerint a pénzügyi tudás akkor marad meg, ha a diákok saját döntéseiken keresztül élik át.

Év végére jelentősen javultak a hazai kkv-szektor várakozásai – derül ki a K&H kkv bizalmi index 2025 negyedik negyedévében végzett kutatásából, amely 400 hazai kis- és középvállalkozás válaszai alapján mutatja be a szegmens gazdasági várakozásait. A bizalmi index értéke az előző két negyedévhez képest 10 ponttal emelkedett, így jelenleg -4 ponton áll.

A következő egy évben a középkorúak táborában tízből négyen terveznek autóvásárlást a K&H biztos jövő kutatás szerint, amely a 30–59 évesek körében vizsgálta egyebek mellett a közlekedésről alkotott véleményt is. A személyautó-vásárlást fontolgató 42 százalék közül azonban csak 8 százalék mondja ezt biztosra. Az autóvásárlást tervezők háromnegyede inkább használt jármű mellett döntene, 27 százalék venne új autót. 47 százalékuk benzines autót választana, míg hibridben 15 százalék, tisztán elektromosban pedig csak 5 százalék gondolkodik. Átlagosan 3,9 millió forintot szánnának a következő autójukra, ami enyhe visszalépés az egy évvel korábbi 4,1 millió forinthoz képest.

Az év eleje mindig jó alkalom arra, hogy a vállalkozások felülvizsgálják saját működésüket és fejlesszék a hatékonyságukat. A K&H Bank ezért friss, gyakorlati tanácsokkal segíti őket abban, hogy tudatosan, átgondolt lépésekkel vágjanak neki az évnek. Az alábbi pénzügyi tervezési fókuszpontok segíthetnek a hazai kkv-knak abban, hogy megalapozott stratégiával a kezükben kezdjék az évet és nézzenek szembe az új kihívásokkal.

A telefonos adathalászat az egyik leggyakoribb csalási forma, amely során a csalók banki ügyintézőnek adják ki magukat, és sokszor valós banki ügyélhívó központnak tűnő telefonszámról próbálják megszerezni a kliensek bizalmas adatait. A K&H Csoport erre a növekvő kockázatra válaszul vezette be új hívóazonosító szolgáltatását, amely az e-bankon és a mobilbankon keresztül segít egyértelműen ellenőrizni, hogy valóban a K&H Bank munkatársa keresi-e az ügyfelet.

A magyar vállalatok továbbra is elkötelezettek a fenntarthatósági célok mellett, de egyre kevesebben tudják pontosan mérni és számszerűsíteni, mit is érnek el ezen a téren – derül ki a K&H fenntarthatósági index legfrissebb, 2025 második félévére vonatkozó eredményeiből. A mérés és auditálás alindex 10 pontra csökkent, ami a kutatás indulása óta a legalacsonyabb érték. Ez arra utal, hogy miközben a cégek fenntarthatósági törekvései tovább élnek, az eredmények nyomon követése és hitelesítése egyre inkább háttérbe szorul.

A K&H-nál felvett személyi kölcsönök átlagösszege 2025-re 2,4 millió forintra emelkedett a tavalyi 1,6 millió forintról, vagyis egy év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt az átlagosan felvett hitelösszeg. Az idei év másik fontos újdonsága az idén januárban bevezetett, állami kamattámogatással, bizonyos életkor alatti fiatalok számára elérhető munkáshitel, amelynek átlagos összege a pénzintézetnél 3,94 millió forint, ami lényegében megegyezik a munkáshitel 4 millió forintos felső korlátjával. A munkáshitelek átlagos futamideje 9,7 év, jellemzően 10 éves konstrukciókkal, a leggyakoribb felhasználási célok pedig az ingatlancélú kiadások – például felújítás, korszerűsítés vagy önerő kiegészítése –, az autóvásárlás és a korábbi hitelek refinanszírozása.

Az idén folyósított K&H-s lakáshitelek átlagösszege 28,5 millió forint volt, míg a szeptembertől elindult Otthon Start Program esetében 35,6 millió forintra jön ki az átlag. A 2025-ben a pénzintézetnél igényelt öt legmagasabb hitelösszeg átlaga majdnem 210 millió forintot tett ki - közölte a K&H. Az összeállításból kiderül az is, hogyan alakult hosszabb távon a magyarországi lakáshitelállomány, ezen belül mekkora volt az államilag támogatott lakáshitelek részesedése.

A Similarweb – a világ egyik vezető digitális forgalomelemző vállalata – friss éves jelentése szerint a generatív mesterséges intelligencia egyetlen év alatt a digitális élet alaprétegévé vált. A K&H tapasztalatai is azt mutatják, hogy a globális trendek a banki ügyfelek elvárásait is formálják: egyre többen keresnek gyors, természetes és személyre szabott digitális támogatást a pénzügyeikben.

A tényadatok alapján továbbra is jelentős különbség van az aktív korban elérhető keresetek és az öregségi nyugdíjak között. Az idei év első három negyedévében az átlagos nettó kereset 476 ezer forint volt, míg az öregségi nyugdíjak átlagos összege az év első kilenc hónapjában alig több mint 244 ezer forintot tett ki. Vagyis a nyugdíjba vonulással a havi jövedelem átlagosan közel a felére csökken. A K&H szerint a különbség mértéke miatt érdemes előre gondoskodni a nyugdíjas évek pénzügyi biztonságáról, például az állami támogatással elérhető nyugdíjbiztosítások segítségével.

A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint tovább nőtt a fenntartható finanszírozás volumene Magyarországon: a vállalati és önkormányzati zöldhitel-állomány meghaladta az 1143 milliárd forintot 2025 harmadik negyedévében, ami ebben az évben több mint 156 milliárd forintos növekedést jelent, amellett a lakossági célú tőkekövetelmény kedvezmény program közel 30 milliárd forintnyi bővüléssel elérte a 271 milliárdos kitettséget. A K&H a zöldhitelezés egyik éllovasa: 247 milliárdos hitelállományával 24 százalékos részedést ért el.

 A tavalyi év vége kiemelten forgalmas volt a SZÉP kártyás költések szempontjából – decemberben az ételházhozszállítási szolgáltatásokra költöttek legtöbbet a kártyabirtokosok, miközben a szállásfoglalások átlagértéke is emelkedett. A december a nyári időszak mellett hagyományosan a SZÉP kártyás fizetések egyik legforgalmasabb hónapja, idén pedig tovább növelheti a költéseket, hogy e hónaptól már hideg-élelmiszerre is felhasználható a cafeteria elem.

A szeptemberben elindult, első lakásukat megvásárlókat célzó, kedvezményes, államilag támogatott Otthon Start Program újra a lakáspiacra és a lakástulajdonlásra irányította a figyelmet. A K&H biztos jövő felmérésének legfrissebb eredményei szerint a középkorúak 79 százaléka már saját tulajdonú ingatlanban él, ami a kutatás eddigi legmagasabb értéke az évekkel korábbi 64 százalék után. A K&H biztos jövő felmérése, amely évek óta vizsgálja a magyarok lakásviszonyait, azt is kimutatta, hogy a saját tulajdonú otthonban élők 30 százaléka az elmúlt öt évben szerezte jelenlegi ingatlanát, miközben az átlagos alapterület 85 négyzetméterre nőtt.

A családi vállalatok körében javuló pénzügyi várakozásokat mért a K&H nagyvállalati növekedési index 2025 harmadik negyedéves kutatása. A családi cégek vezetői pozitívabban látják a jövőt: esetükben már közel semleges hangulat érződik a jelenleg mért -2 pontos értékkel, miközben a nem családi tulajdonú vállalatoknál ez -8 pont. A cég saját helyzetét mutató vállalati részindex is a pozitív tartományban van 2 ponttal, és a makrogazdasági tényezőket összegző makro részindex is jelentős, 13 pontos javulással elérte a -11 pontot. Ezzel szemben a nem családi vállalatok csak 4 pontot javulva egyelőre maradtak -22 ponton. Árbevétel vonatkozásában is valamivel pozitívabbak a családi vállalatok, nyereség vonatkozásában viszont kicsit elmaradnak a többi nagyvállalattól.

A fiatalok ünnepi szokásai változóban vannak: néhány éve még kevesebben tértek vissza a szülői házhoz, idén már a 19–29 évesek 38 százaléka tölti ott a karácsonyt. A többség otthon vagy rokonoknál ünnepel, és bár sokan pihenésre vágynak, minden harmadik fiatalnak munkával is számolnia kell. A diákok különösen aktív ünnepi időszak elé néznek: 22 százalékuk téli sportot, 16 százalékuk városlátogatást is tervez. Aki pedig útra kel és külföldi célpontot keresne fel - a megkérdezett fiatalok 9 százaléka - annak érdemes előre gondoskodnia az utasbiztosításról, amely kis összegért cserébe jelentős terhektől óvhat meg egy váratlan helyzetben.

A K&H nagyvállalati növekedési index harmadik negyedéves kutatási adatai alapján enyhülő inflációs nyomást éreznek a nagyvállalatok, és csökkent azon cégek száma, akik számára kihívást jelentett a forint árfolyamának változása. Az idei év eleje óta folyamatos csökkenő tendencia mutatkozik ezen a téren – a cégek közel ötödére (17%) nincs már érdemi hatással az infláció. További örömhír, hogy az év elejéhez viszonyítva 38 százalékponttal csökkent a növekvő közterhekkel kalkuláló vállalatvezetők száma, vagyis ezen a téren is látványos javulás ment végbe az év során.

Az agrárvállalkozásokat is egyre aktívabban foglalkoztatja a generációváltás kérdése, amely nem csupán családi, hanem gazdasági és finanszírozási szempontból is kulcsfontosságú folyamat. A közelmúlt támogatási programjai – a gazdaságátadási és gazdaságátvevő pályázatok – új lendületet adhatnak az átadás-átvétel gördülékenyebb lebonyolításához, miközben a pénzintézetek számára is fontos, hogy a folyamat zökkenőmentes legyen.