hírek és hivatalos közzétételek

Tavaly év eleje óta folyamatosan csökken azon cégek aránya, amelyek nagy mértékben érzékelik az infláció negatív hatásait – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 negyedik negyedéves kutatási adataiból; emellett az elmúlt negyedévben minden harmadik vállalat tudta érvényesíteni az inflációt az áraiban.

A középkorú magyarok több mint 60 százaléka szerint továbbra is a saját gépkocsi a legvonzóbb közlekedési eszköz. Ezt jelzi az is, hogy hasonló, 66 százalékos azoknak az aránya, akik hetente többször is autóba ülnek. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak az országon belül: míg a Budapesten a lakók 55 százaléka használja hetente többször a helyi tömegközlekedést, addig a kistelepüléseken az autó szinte egyeduralkodó - derül ki a K&H biztos jövő felmérésének legfrissebb adataiból. Az is kiderült, hogy a kerékpározás népszerűsége visszaesett, a repülőgéppel utazók aránya viszont jelentős növekedésnek indult az elmúlt egy évben.

A 2026-os év elején jelentős árkorrekció jellemzi a sertéságazatot Európában. A tavalyi év második felében elindult árcsökkenés tartósnak bizonyul: Magyarországon az élősertés ára a 2025 elején jellemző, kilogrammonként 700 forintos szintről néhány hónap alatt 450 forint körüli értékre csökkent, miközben az önköltségi szint országos átlagot tekintve 475 forint körül alakul. A jelenlegi piaci környezet fokozott alkalmazkodást igényel a sertéstartóktól, különösen a likviditás és a beruházási döntések tekintetében.

A magyar kis- és középvállalkozások számára az idei évben a beruházások kerülhetnek fókuszba, ugyanis a cégvezetők kétharmada tervezi vállalkozása korszerűsítését: legutóbb 2022 utolsó negyedévében volt ilyen magas a fejlesztési szándék. A legtöbben gépesítésre és informatikai fejlesztésekre szeretnék fordítani a beruházási forrásaikat – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2025 negyedik negyedéves adataiból.

Januárban a bankok egységes díjkimutatást küldenek az ügyfeleknek. Bár a neve elsőre hivatalosnak és bonyolultnak hangzik, valójában egy közérthető összefoglaló arról, mennyibe kerültek az elmúlt évben a bankszámlához kapcsolódó szolgáltatások. A szülőknek ez jó alkalom lehet arra, hogy a gyerekekkel együtt átbeszéljék: miért fizetünk a banknak, melyik szolgáltatás mire jó.

A vállalatok ma már nem csak piaci pozíciójuk erősítésére fókuszálnak, hanem tudatosan építik belső erőforrásaikat is, hogy versenyképesek maradjanak. A munkavállalói jóllét mára valódi üzleti kérdés lett, mert a munkatársak teljesítménye, lojalitása és hatékonysága közvetlen hatással van a vállalati eredményességre. A fluktuációnak viszont több, láthatatlan költsége is adódik, amelyek például a munkahelyváltást megelőző motiválatlanságból, a kevéssé hatékony munkavégzésből, vagy éppen az új belépő betanulásából adódnak. Ezzel párhuzamosan a jóllétet támogató intézkedések egyre inkább mérhető befektetésként jelennek meg a mindennapokban. Ezt támasztja alá a K&H nagyvállalati növekedési indexe is, amely szerint a vállalatok 88 százaléka stagnáló létszámmal tervez 2026-ra, tehát a megtartásra fókuszál.

A síszezon minden évben látványosan megmozgatja az utasbiztosítási piacot: az ünnepek előtti hetekben megugranak a kötések, januárban–februárban pedig a téli sportok és a rövidebb külföldi pihenések tartják fenn a keresletet. A K&H adatai szerint 2024-ről 2025-re decemberben 16 százalékkal nőtt, miközben januárban 7 százalékkal, februárban pedig 4 százalékkal csökkent a megkötött utasbiztosítások száma. A trend arra utal, hogy sokan már év végén „előre bebiztosítják” a téli utazást, ugyanakkor az év elején óvatosabbak a döntések – miközben egy káresemény átlagos összege a síszezonban különösen indokolttá teszi a megfelelő fedezet kiválasztását.

Idén hat, 40 év alatti gyermekorvos vehette át a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díjat, amely a fiatal szakemberek elhivatottságát és kreativitását ismeri el. A kitüntetés célja, hogy támogassa és ösztönözze őket az innovatív, gyermekközpontú gyógyításra. A díjazottak a legnehezebb pillanatokban is megnyugvást és biztonságot nyújtanak a gyerekeknek és családjaiknak, miközben a legmodernebb eszközökkel, például tű nélküli injektorral, kaméleon kamerával vagy digitális sztetoszkóppal segítik a gyógyulást. Emellett értő figyelemmel, türelemmel és őszinte törődéssel kísérik végig a gyermekeket a felépülés folyamatában.

A fiatalok táborát kettős megtakarítási attitűd jellemzi: miközben 55 százalék rendelkezik valamilyen tartalékkal, a fennmaradó 45 százaléknak jelenleg nincs félretett pénze. A megtakarításhoz való hozzáállást jól mutatja, hogy 24 százalékuk egyáltalán nem is szokott félretenni, 28 százalékuk pedig rendszertelenül, vagy csak akkor, ha nagyobb összeghez jut. A tudatosabbak, a huszonévesek harmada már a hónap elején félretesz, 14 százalékuk pedig a hónap végén megmaradó összeget halmozza fel. Így a korosztály tagjai – beleszámítva azokat is, akiknek nincs megtakarítása – átlagosan 807 ezer forint félretett tartalékkal rendelkeznek és elsősorban utazásra és lakásra takarékoskodnak. A K&H ifjúsági index több mint tíz éve végzett felmérései alapján ez újabb rekordmagas összegnek számít.

A fiatalok átlagos nettó jövedelme havonta 252 ezer forint és 55 százalékuk rendelkezik valamilyen megtakarítással a K&H ifjúsági indexe szerint. A megtakarítók körében ugyanakkor a „meddig elég a tartalék” kérdésnél már nagy a szórás: 40 százalékuk legfeljebb egy hónapra, 26 százalékuk pedig maximum három hónapra elegendő pufferrel rendelkezik, míg 34 százalékuk legalább 6 hónapig meg tudna élni a felhalmozott összegből, ha nem lenne semmilyen bevétele.