hírek és hivatalos közzétételek

A nyugdíjas évek Magyarországon egyre kevésbé jelentenek visszavonulást, sokan aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai  szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent. A nyugdíj melletti munkavállalás így az egyik leggyorsabban növekvő munkaerőpiaci jelenséggé vált itthon. A tendencia mögött nem csupán anyagi kényszer áll, sokak számára a munka a napi rutin, a társas kapcsolatok és a mentális frissesség megőrzésének eszköze. Hasonló igény jelenik meg a szenior önkéntesség elterjedésében is, amely nemcsak aktív közösségi részvételt kínál, hanem célt, rendszerességet és a mentális-fizikai jóllét megőrzésének lehetőségét az idősebb korosztály számára.

Több mint 30 milliárd forint értékben helyezett ki munkáshitelt a K&H a konstrukció 2025-ös indulása óta. A pénzintézet tapasztalatai szerint a fiatalok elsősorban autóvásárlásra fordítják a legfeljebb 4 millió forintos, kamatmentes forrást, míg a második leggyakoribb felhasználási cél az ingatlancélú költés. Az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg megközelíti a 3,9 millió forintot, ami arra utal, hogy az ügyfelek többsége közel a maximálisan elérhető összeget veszi igénybe.

A munkaerőpiacon egyre nagyobb szerepet kap a rugalmasság. A családos munkavállalók számára ma már nemcsak a fizetés, hanem a kiszámítható, élhető munkaszervezés is kulcskérdés. Miközben sok cég az irodai jelenlét erősítésén dolgozik, a dolgozók részéről egyre markánsabban jelenik meg az igény a munka és a magánélet egyensúlyát támogató megoldások iránt. A kutatások szerint különösen az aktív, gyermeket nevelő korosztály érzi ennek a hiányát a mindennapokban.

Tempót válthat a magyar gazdaság: az idén várható 1,5 százalékos GDP-növekedést jövőre 2,5 százalékos bővülés követheti. Ezzel párhuzamosan az éves infláció 2026-ban 3 százalék körül alakulhat, jövőre viszont 4 százalék környékén lehet a jelenlegi kilátások szerint – erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A szakember szerint fegyelmezett költségvetésre van szükség az euró bevezetése érdekében, emellett a termelékenységet fokozni kell. 

Minden második huszonéves fiatalnak nőttek a havi megélhetési költségei az elmúlt egy évben, miközben csak 36 százalékuk számolt be bevételnövekedésről. A kiadások átlagosan 14 ezer forinttal, a bevételek viszont mindössze 4 ezer forinttal emelkedtek, így a fiatalok mérlege átlagosan 10 ezer forinttal romlott a K&H ifjúsági index felmérés első negyedéves eredményei szerint. Összességében az látszik, hogy sok fiatal szorításban van a kiadási oldalt nézve.