hírek és hivatalos közzétételek

Kivételes helyzetbe került a lakossági megtakarítási piac: mivel az inflációkövető állampapírok kamata a közeljövőben lecsökken, 2025 első hónapjaiban pedig sor kerül a korábbi magas hozamok kifizetésére, ennek eredményeként közel 20 százalékos pluszt könyvelhetnek el az érintettek – közölte a K&H Értékpapír, amely egyúttal ismertette, milyen lehetőségek vannak a megtakarítók előtt.

A középkorúak körében tízből majdnem négy ember – 37 százalék – vásárolna a jövőben lakóingatlant, egy éven belül pedig 5 százalékuk lépne a K&H biztos jövő felmérés szerint. Leginkább a budapestiekre számíthat a lakáspiac, ugyanis közel 60 százalékuk számol lakásvásárlással, ugyanakkor a községekben lakók alig több mint a negyedénél opció ez. A többség lakáshitelből oldaná meg a költözést. Fontos azonban, hogy a lakásvásárlás után azonnal a megfelelő értékre kell megkötni a lakásbiztosítást, nehogy egy esetleges későbbi káresemény gondot okozzon.

Úgy tűnik, hogy Magyarországon elérte a maximumát azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek képesek és hajlandóak lakásbiztosítást kötni - ez derül ki a K&H biztos jövő felmérés számaiból. Az ilyen védelemmel nem rendelkezők aránya évek óta makacsul változatlan.

A középkorú magyarok pesszimistábban látják a lakások árának alakulását 2024 végén, mint egy évvel korábban a K&H biztos jövő felmérés alapján. Jelentős többségük további drágulásra, nem is kicsi, átlagosan majdnem 20 százalékos áremelkedésre számít.

A családi ház viszi a prímet a középkorúak esetében, 58 százalékuk él ilyen ingatlanban - derül ki a K&H biztos jövő felmérés harmadik negyedéves adataiból. A panelek aránya 16, a társasházi lakásoké 10 százalékos. A harmincas korosztály 64 százalékának van saját lakása, míg az ötvenesek esetében majdnem 80 százalékos az arány. A lakáshelyzet bemutatásának apropót ad, hogy a következő időszakban - részben az új állami lakástámogatási intézkedéseknek köszönhetően - pörgősebb tempóra válthat a magyarországi lakáspiac.

Az idei karácsony egyik szenzációja egy luxuscsokoládé, amelynek ötlete egy dubaji székhelyű édességüzlettől származik. A termék különlegessége a prémium alapanyagokban rejlik, ennek megfelelően borsos az ára Magyarországon is. De mi a titka a gyorsan terjedő dubaji csoki őrületnek, és milyen változást hozhat ez a trend az édességpiacon? - ennek jártunk utána a K&H Értékpapír szakértőjének segítségével. 

Jelentősen javult az inflációs helyzet a lakosság, azon belül a középkorúak táborában a legfrissebb K&H biztos jövő felmérés szerint. Többek között az élelmiszereknél és az éttermek esetében 78 és 66 százalék tapasztalt jelentősebb áremelkedést az idén, ami még mindig jelentős arány, de elmarad az egy évvel korábbi 92, illetve 75 százalékos szinttől. A mostani eredmények arról tanúskodnak, hogy a gyerekekhez köthető kiadásoknál is kevésbé negatív a helyzet.

A korábbi évekhez hasonlóan a fiatalok 84 százaléka tervez ajándékvásárlást az idén, átlagosan 49 ezer forintot fordítva azok beszerzésére a tavalyi 40 ezer forinttal szemben – derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely a 19-29 évesek karácsonyi vásárlási szokásait vizsgálta. Az ajándékozó fiatalok 2 százaléka kizárólag saját készítésű ajándékokkal készül az ünnepekre, 9 százalékuk 10 ezer forintnál kevesebbet, 15 százalékuk pedig 100 ezer forintnál is többet költene a meglepetésekre.

A magyar lakosság bruttó pénzügyi vagyona 2024 harmadik negyedévében elérte a 106 ezer milliárd forintot. A jelentős növekedésben a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények átértékelődésének is szerepe van, ezek növekvő aránya pedig a lakosság pénzügyi tudatosságának javulására utal. A K&H szakértői szerint a trend folytatódása további vagyonnövekedést hozhat a magyar lakosság számára.

Az Ipsos 2024-es AI Monitor jelentése átfogó képet nyújt arról, hogyan viszonyulnak az emberek világszerte és Magyarországon a mesterséges intelligenciához (AI). Bár a többség bízik abban, hogy az AI nagyobb hatékonyságot fog eredményezni és több szórakozási lehetőséget teremt, de egyelőre nem látjuk, hogy az AI mekkora hatással lesz az egészségünkre, a gazdaságra, ahol élünk, a munkahelyünkre vagy az általános munkaerőpiacra.