visszaesett a kkv-k beruházási kedve

A félezer hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló reprezentatív K&H kkv bizalmi index felmérés legutóbbi eredménye azt mutatja, hogy eddig nem látott mélységbe zuhant a vállalkozások beruházási hajlandósága. A következő egy év során a kkv-k kevesebb mint fele, mindössze 43%-uk tervez valamilyen fejlesztést. Ez jelentős, 13 százalékpontos visszaesés az előző negyedévhez, és 21 százalékpontos az egy évvel korábbi értékhez képest. A KSH legutóbbi adata is az idei fejlesztések mérséklődését mutatja, az első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 4,5%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest. 

„A csökkenés hátterében feltehetően az áll, hogy a válság kezdetekor a vállalkozások behúzták a kéziféket, majd az akkor elhalasztott beruházásokat a Növekedési Hitelprogramból döntően már megvalósították. Emellett azt is látjuk, hogy a program hatására az egyébként későbbre tervezett fejlesztéseket is előbbre hozták a cégek az elmúlt két évben. Ezt mutatja az MNB legfrissebb tanulmánya is, amely szerint a teljes kkv-szektorban 6,8%-os beruházás-növekedés következett be az NHP-nak köszönhetően” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. 

„Az eredmények alapján azonban úgy tűnik, a program kifutásával nagy beruházási dömpingre nem lehet számítani a jövőben. A további beruházások pedig már nem pótló, hanem inkább üzletfejlesztő céllal valósulnak meg, amelyek tekintetében jelenleg óvatosabbak a vállalkozások, és csak konkrét üzleti lehetőség esetén fejlesztenek” – mondta el a szakember. „A kkv-szektor további fejlődésének egyrészt az uniós pályázatok beindulása adhat lendületet, azonban itt időben lassabb felfutásra számítunk. Másrészt pedig az, ha a gazdaság kkv része újra erősödni tud, ugyanis a GDP növekedés jelenleg főként a nagyvállalatoknak köszönhető” – tette hozzá Kovács Viktor Zoltán.

A top 3 beruházási cél megvalósításának szándéka egyaránt jelentősen alábbhagyott. A vállalkozások azonban annak ellenére is legnagyobb arányban IT fejlesztésekre készülnek (19%), hogy 11 százalékpontos visszaesés történt az előző negyedévhez képest. Ezt követi a gépekre, berendezésekre irányuló beruházási szándék (16%), míg a gépjárműpark korszerűsítésére közel minden nyolcadik (12%) cég készül.

A különböző szektorok rendkívül egységes képet mutatnak, nincs számottevő különbség a beruházási hajlandóságot illetően, és mind a négy ágazatban az informatikai fejlesztésekre fókuszálnak elsősorban a cégek. Árbevétel szerinti bontásban azonban már jelentősen eltér a beruházási szándék, és az eddig optimista középvállalkozások jóval visszafogottabbak lettek: míg a mikrovállalkozások 38%-a és a középvállalkozások 45%-a tervez fejlesztést, addig a kisvállalkozásoknál ez az arány 51%.

A piacbővítési szándék csupán enyhén változott az előző negyedévhez képest. A cégek 39%-a tervezi, hogy új piacot keres a meglévő kínálatához, és mindössze 1%-uk tervez profilváltást. Ugyanakkor jelenleg minden ötödik vállalkozás gondolkozik új termék bevezetésén, szemben az előző negyedévi 14%-kal.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások.
A legutóbbi felmérés 2015. március 2 – 13. között történt.
* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 858 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. március 31-én. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 189 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,0 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,1 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint