Megtakarításokról okosan
A befektetések, megtakarítások hálójában kezdőként könnyű eltévedni. Induló cikksorozatunkkal azoknak szeretnénk segíteni, akik szeretnének takarékoskodni, ám a piacon lévő ajánlatok sűrűjében nehezükre esik kiigazodni – és együtt végigvesszük az összes olyan tényezőt, aminek az ismeretében értően fel lehet térképezni, hogy hol, melyik az a befektetési forma, amely nekünk a legmegfelelőbb, és amelyből rövid-hosszú távon a legtöbbet tudunk profitálni. Ezeknek az alapfogalmaknak a birtokában bátrabban hozhatjuk meg a döntéseinket, és könnyedén átláthatjuk mikor, melyik ajánlatot érdemes igénybe venni.
1. rész, alapfogalmak: az infláció és a kamatok kapcsolata
Mi az első dolog, ami mindenkinek feltűnik, amikor lekötött betétekről kell döntenünk? Hogy hány százalék a kamat. Azonban jóval több dolog befolyásolhatja, hogy a lekötés után mennyivel több pénzt kapunk vissza, és egy magasabb kamatösszeg nem feltétlenül jelenti ezt! Mindig több tényezőt kell figyelembe vennünk: nem mindegy, hogy ugyanaz a kamat milyen futamidőre szól, vagy éppen milyen inflációs környezetben vagyunk.
Lássuk, hogyan hat betéteinkre az infláció.
Ennek hatása van a megtakarításainkra is!
Ha az infláció -, amit szintén százalékban adnak meg, ahogy a betéti kamatokat is – magas, akkor az inflációval csökkentett, nominális kamatunk alacsonyabb lesz. Így például, ha 4%-os betéti kamatot kapunk, de az infláció mértéke 5%, a nominális kamatunk negatív (kb. -1%), azaz már előre tudhatnánk, hogy hiába kapunk több pénzt vissza, mint amit betettünk, az reálértékén még mindig kevesebbet ér, mint jelenleg.
Ha az infláció alacsony, tegyük fel, hogy 1%, míg a betéti kamat ugyanúgy 4%, ami alapján megközelítőleg 3% a nominális kamatunk, sokkal jobb, mint az előző esetben.
Az aktuális adatokat a Központi Statisztikai Hivatal publikálja havonta ezen a linken, és a Magyar Nemzeti Bank is feltünteti a weboldalán.
Kíváncsi, hogy az infláció mellett mi az, amit még figyelembe kell venni egy megtakarítási termék kiválasztásánál?