K&H: miből vennének lakást a fiatalok?

30 éves korukra számítanak saját lakásra

A lakással nem rendelkező fiatalok arra számítanak, hogy átlagosan 30 éves korukra juthatnak saját ingatlanhoz - derül ki a K&H ifjúsági indexből. A megkérdezettek között rekordmagas azok száma, akik legalább fele arányban hitelből vásárolnának lakást: minden második fiatal így oldaná meg.  A 19-29 éves fiatalok 36 százaléka külvárosi kertes házban élne a legszívesebben és a 94 négyzetméteres alapterületet tartják ideálisnak. A belvárosi, kisebb társasházi vagy lakóparki lakások ellenben nem örvendenek nagy népszerűségnek: mindössze 10-ből 1 fiatal tudja ezekben elképzelni a jövőjét.

Eltérően látják a lakáshoz jutási esélyeiket a 19-29 éves lakással nem rendelkező fiatalok. Összességében arra számítanak, hogy 30 évesen tudnak saját lakásba költözni, a korosztályok szerint azonban jelentősek a különbségek - derül ki a K&H ifjúsági indexből, amely a fiatalok lakásvásárlási terveit is vizsgálta.  

30 évesen saját lakás

A megkérdezettek közül a legtöbben (29 százalék) azzal számolnak, hogy 26-30 éves korukban szereznek saját lakást. A fiatalabbak optimistábbak: a 19-25 évesek úgy érzik, 27 éves korukra tudják majd ezt megvalósítani, míg a 26-29 éves korosztálynál a határidő már kitolódik, ők 34 éves koruk környékén látják reálisnak a saját lakást. Azok közül, akik már rendelkeznek saját ingatlannal, a legtöbben (43 százalék) 21 és 25 éves kora között jutott lakáshoz.

A fiatalok legnagyobb arányban (36 százalék) egyébként még mindig a külvárosi kertes házat tartják ideális lakóhelynek, bár ezek népszerűsége csökkent 2016-hoz képest: akkor a fiatalok 42 százaléka tudta itt elképzelni az életét. 29 százalékuk vidéki kertes házban élne a legszívesebben, a kisebb társasházi lakás 10 százalékuknak tetszene, míg 13-13 százalékuk pedig belvárosi vagy lakóparki lakást szeretne. A lakóparkok népszerűsége a fiatalok körében azonban 2016-hoz képest nőtt: 8-ról 13 százalékra. 

a budapestiek maradnának a fővárosban

A felmérésből az is kiderül, hogy a budapesti fiatalok nem szeretnének vidékre költözni, maximum a külvárosig lennének hajlandóak menni. Vidéki házat a fővárosi fiatalok mindössze 12 százaléka szeretne. A még tanuló fiatalok körében pedig az átlag feletti arányban vonzóak a kisebb társasházi lakások: 24 százalékuk választaná ezt a lakásmegoldást. 

rekordsokan tervezik és hitelből vásárolnának 

A fiatalok ötöde - 22 százaléka – tervezi a lakásvásárlást a következő 3 évben, ami az eddigi megmagasabb arány. A vásárlást tervezők 22 százaléka ezt saját erőből oldaná meg, a többségnek - 57 százalékuknak - ugyanakkor legalább fele arányban hitelre lesz szüksége. Ez pedig a legmagasabb arány az index ötéves történetében. Jelentős különbséget mutat a nemek szerinti bontás: a férfiaknak csak 11 százaléka vásárolna legalább 50 százalékban hitelből lakást, míg a nők körében 44 százalékos az arányuk. 

Az állami támogatásokról a fiatalok 31 százaléka mondta azt, hogy a lakáshoz jutási lehetőségek kedvezően változtak az elmúlt egy évben, 30 százalékuk szerint azonban kedvezőtlen változás történt, 40 százalékuk szerint pedig nem módosult a helyzet. 

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H fiatalok jóléti indexe, amely az idei év harmadik negyedévében +15 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2017. szeptember 13-24. között történt.

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető és országosan több mint 4100 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 208 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1 800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2017. szeptember 30-án a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 624 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít rendszeres megrendeléseket és tevékenységet.

Főbb adataink:

K&H Bank 2017. III. negyedévének végén:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 255 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 926 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 32,2 milliárd forint 

K&H Biztosító 2017. III. negyedévének végén:
saját tőke (IFRS, nem auditált): 13,2 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS, nem auditált): 164,4 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS t, nem auditált): 3,47 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS, nem auditált): 2,06 milliárd forint 

Kapcsolattartó

Kommunikációs Igazgatóság

  • +36 1 328 9181
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu