integrációval a sikeres sertéstenyésztésért

A K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub rendezvényén a magyar sertéságazat helyzetét vitatták meg a szakemberek. A szakmai fórum keretében Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos főmunkatársa nemzetközi kitekintést nyújtott a sertéságazatról és sertéspiacról, míg Ádám János, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója a magyar sertéstenyésztés helyzetét mutatta be. ”2012-ben született egy sertésstratégia, amelynek célja az volt, hogy az akkori 3 milliós sertéslétszám 6 millióra emelkedjen. Ezt a számot máig nem sikerült elérni, hiszen a korábbi 3,2 milliós állomány 2,8 millióra csökkent 2012-ben, és azóta csupán pár tízezerrel nőtt. Az ágazat szempontjából pozitív változás viszont az élő- és félsertés áfa tavalyi módosítása, amely hozzájárul az ágazat kifehéredéséhez, tisztulásához, valamint az idei tenyészkoca állatjóléti támogatás, amellyel együtt idén mintegy 17 milliárd közvetlen támogatáshoz juthatnak a sertéstartók. Emellett a jövő évre tervezett sertés tőkehús áfájának 5%-ra mérséklése is kedvezően hathat a szektorra és a fogyasztókra egyaránt” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág ügyvezető igazgatója.

A sertéstenyésztésben világszinten a teljesen zárt, gyakorlatilag termőföld nélküli tartásrendszerek alakultak ki az elmúlt tíz évben. Ezekhez a telepekhez kapcsolódtak a sertéstrágyát fermentációval bioenergiává alakító technológiák is, és ma már ilyen telepeken állítják elő a világ sertéshús termelésének több mint felét. A jövőben a termelés növekedése és a nem önellátó országok keresletének várható emelkedése következtében a globális húskereskedelem élénkülése valószínűsíthető. A húsfogyasztásban évről-évre tapasztalható némi ingadozás, azonban a világ sertéshús iránti igénye az elkövetkező 6-7 évben 10 millió tonnával fog nőni. Ennek ellenére az Európai Unióban 2024-re az egy főre eső sertés-, juh- és marhahús fogyasztás csökkenését vetítik előre, és várhatóan egyedül a baromfihús fogyasztás fog nőni, így világviszonylatban az ázsiai piac lesz a meghatározó húsfogyasztás szempontjából. 

Ádám János, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója a magyar sertéstenyésztés helyzetét, annak nehézségeit és lehetőségeit, illetve működő megoldásait bemutatva elmondta, Magyarország jelenlegi sertéslétszáma 30 éves mélyponton van, a kocalétszám nagyjából 200 ezer darab. A sertésállomány az 1940-es évek szintjét, a háború utáni időket idézi. Az éves sertéstermelésünk 300 ezer tonna körül alakul, ebből 2013-ban mintegy 142 ezer tonnát exportáltunk, és szinte ugyanennyit importáltunk, míg az élősertés kivitel 73 ezer tonna, a behozatal pedig 43 ezer tonna volt. Magyarország a jelenlegi termelési szintjével az önellátásra rendezkedett be.
A kérdés, hogy Magyarország be tud, illetve be akar-e kapcsolódni nagyobb arányban a nemzetközi termelésbe és kereskedelembe? A hatékonyabb termelés érdekében mindenképpen szükség lenne az ágazati integrációra, azaz, hogy a sertéstenyésztők és feldolgozók között kölcsönös gazdasági érdekeken alapuló termelési együttműködés jöjjön létre. Ezáltal ugyanis erősödne a piaci súly, a kapacitások összehangolásával pedig optimalizálni lehetne a kihasználtságot. A felek meg tudnák egymással osztani szakmai tapasztalatukat, tudásukat, valamint a kockázatot is, ami egyfajta piaci és termelési biztonságot nyújtana

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 858 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. március 31-én. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.
A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 189 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,0 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,1 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint