innovatív talajjavítás bioszénnel

A talaj, a termőföld állapotának romlása folyamatos kihívás elé állítja a mezőgazdaságot. Két fiatal kutató azt vizsgálja, hogy a speciális termikus eljárással, úgynevezett pirolízissel előállított bioszén hasznosításával hogyan lehet a talaj állapotát, termőképességét javítani.

A talajra hagyományosan a mezőgazdaság termelőeszközeként tekintünk. Létezését magától értetődőnek vesszük, azonban annak minősége folyamatosan romlik. Magyarország talajtakarója rendkívül változatos, mozaikszerűen tarka, főként a savanyú és homoktalajok jellemzik, amelyek a leromlott, javítandó talajok közé tartoznak. A bioszénnel történő textúrajavítás, szerkezetstabilizálás ezen talajok tápanyag- és vízgazdálkodási tulajdonságait hosszútávon is normalizálhatja.

díjnyertes talajjavítási technológia
Bacsárdi Szilvia és Máté Rózsa a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fiatal kutatói a fenntartható mezőgazdaság és környezeti kockázatmenedzsment két kiemelt jelentőségű problémakörével, a talajjavítás és talajvédelem, illetve a hulladékhasznosítás témakörével foglalkoznak. Tudományos munkájuk kiemelt célja az innovatív talajjavítási technológia megalapozása bioszénnel, amellyel elnyerték a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat TDK kategóriájának első helyezését.

A szerves hulladékból, hulladékokból előállított bioszenet a talaj felszínén kell elteríteni, majd 10-20 cm-es mélységbe bekeverni az alkalmazás során. A bioszén porózus, azaz lyukacsos szerkezetének köszönhetően nagy felületet biztosít, javíthatja a leromlott talajok szerkezetét, víztartó képességét, valamint tápanyag gazdálkodását. „Elméletben minden széntartalmú anyag potenciális bioszén lehet a pirolizálást, azaz oxigénmentes hőbontást követően. Előállíthatjuk például mezőgazdasági hulladékból, erdőgazdálkodási maradványokból (fűrészpor, gabonahéj, csonthéj, gyümölcsmag), állati trágyából, állati eredetű fehérjéből és csontokból, szennyvíziszapból vagy akár háztartási szilárd hulladékból is. Az általunk vizsgált bioszén talajjavító technológia egyszerre nyújthat megoldást a hulladék újrahasznosítására és a talajjavításra is” – mondta el Bacsárdi Szilvia.

„Eredményeink alapján összességében elmondható, hogy a pirolízis a bioszén talajra történő hasznosításával együtt – a fenntartható agrárium céljaihoz illeszkedve - nagyléptékben és hosszú távon normalizálhatja a föld szénciklusát, alkalmazásával csökkenthető a műtrágyahasználat. Mindeközben javítja a savanyú, illetve homoktalajok víz- és tápanyag gazdálkodását, tehát növeli a mezőgazdasági talajok termőképességét és csökkenti az eróziót” – mondta el Máté Rózsa.

A K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel- és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H 2016. március 31-én a Magyar Állam által kibocsátott instrumentumok 880 milliárd forintos állományával rendelkezett. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport 2015-ben 55 milliárd forint, az elmúlt 5 évben összesen 239 milliárd forint adó és járulék megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

Főbb adataink: 

K&H Bank
2016. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 234 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 568 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 9,3 milliárd forint 

K&H Biztosító
2016. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált):  11,56 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 149,7 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,16 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,84 milliárd forint