az adótörvény módosítása elvette a cégek kedvét a cafeteriától

Az adótörvény változások ismeretében a hazai kkv-k mindössze 42%-a tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak idén. Ezzel a korábbi javuló trend után rég nem látott mélységbe zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A középvállalkozásokra azonban egyelőre kevésbé hatnak az adószabály változások, náluk immár fél éve növekszik a béren kívüli juttatással kalkulálók aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Az idei évre vonatkozó adótörvény elfogadása után készült negyedéves K&H kkv bizalmi index felmérés eredménye szerint rég nem látott mélységbe, 53-ról 42%-ra zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, holott a korábban beharangozott, a cégek szempontjából negatív módosítások végül jóval enyhébbek lettek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kkv-k körében továbbra is az Erzsébet-utalvány, a közlekedési költségek megtérítése és a SZÉP Kártya az abszolút kedvencek, azonban mindhárom juttatási forma népszerűsége jelentősen lecsökkent. A visszaesés hátterében egyértelműen az áll, hogy az adótörvény módosításának következtében a két új adózási keretösszeg jelentősen megnöveli és bonyolítja a munkáltatók adminisztrációs terheit. A kedvezményes, 35,7%-os adózással nyújtható béren kívüli juttatások éves keretösszege – a SZÉP Kártyát leszámítva – a korábbi 500 000 forintról 200 000 forintra csökkent. Az éves keretösszegen felül már 51,17% közterhet kell fizetnie a vállalkozásoknak az olyan klasszikusnak számító cafeteria elemeknél, mint például az Erzsébet-utalvány vagy a helyi utazási bérlet. A SZÉP Kártya esetében ennél kedvezőbb a helyzet, hiszen éves szinten továbbra is 450 000 forint úgynevezett rekreációs keretösszeg nyújtható a dolgozóknak. 

A béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága minden ágazatban jelentősen lecsökkent. A legkevesebb cafeteriára idén a kereskedelmi (36%) és a szolgáltató cégek dolgozói számíthatnak (42%). Az ipari, építőipari vállalkozásoknál ez az arány 46%, míg a mezőgazdasági cégeknél a legkedvezőbb a helyzet, közülük minden második cég szándékszik beépíteni bérezési rendszerébe valamely cafeteria elemet. Minden szektorban egyaránt az Étkezési Erzsébet-utalvány és a munkába járás költségeinek megtérítése a két legnépszerűbb juttatási forma. 

A különböző árbevételű cégek viszont egészen másként vélekednek a béren kívüli juttatásokról. Míg a mikro- és kisvállalkozásokat úgy tűnik érzékenyen érintették az adótörvény változások, addig a középvállalkozásokat egyelőre nem befolyásolják a szabálymódosítások. A mikrovállalkozásoknál 51-ről 37%-ra, a kisvállalkozásoknál pedig 55-ről 43%-ra zuhant vissza a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya. A középvállalkozások azonban szembe mennek a kkv trenddel, náluk fél éve növekszik folyamatosan a cafeteriával kalkulálók aránya. Jelenleg közel kétharmaduk (65%) tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit, ami 11 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest. A méretarányból adódóan, a nagyobb cégeknél kiépített szakmai apparátus intézi a béren kívüli juttatásokat, így ez is befolyásolja a cafeteria jellegű juttatások folyamatos igénybevételét. Abban azonban a cég nagyságától függetlenül egységes a kép, hogy az étkezési, illetve utazási hozzájárulást választják legtöbben.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2014. november 28 – december 11. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 179 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 442 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 28,2 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -29,1 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,8 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 128 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,5 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9950
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu