átrendeződés a befektetési piacon

A megtakarítások szempontjából tavaly két fontos folyamat is zajlott. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank monetáris lazítása idén folytatódott, soha eddig nem tapasztalt alacsony értékre csökkentve ezzel az alapkamat mértékét. Másrészt a jelentősen mérséklődő inflációnak köszönhetően a reálbérek növekedni tudtak. Az említett folyamatok eltérő mértékben ugyan, de hatással voltak a megtakarításokra. A reálbérek növekedése összességében nem növelte számottevő mértékben a megtakarítások nagyságát, ugyanis 2012 eleje óta mindössze 7,3%-kal, azaz nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben nőttek a megtakarítások. Ezzel szemben az alacsony kamatkörnyezet jócskán megmozgatta a befektetők fantáziáját, akik így elindultak a magasabb hozamlehetőséget nyújtó befektetések irányába, átrendezve ezzel a hazai befektetési piacot. Ennek eredményeként a teljes megtakarításokon belül mintegy 10%-kal növekedett a befektetési alapok aránya 2012 év eleje óta, ami azt jelenti, hogy maga a befektetési alap piac 43%-kal, azaz mintegy 900 milliárd forinttal bővült az elmúlt közel két évben. Emellett a befektetési alapok népszerűsége szempontjából is átrendeződött a piac. Bár továbbra is a pénzpiaci alapok képviselik a legnagyobb kategóriát a hazai befektetési piacon, ebben helyezik el a legtöbb pénzt, súlyuk azonban jelentősen, 3 százalékponttal csökkent az elmúlt egy évben. Ezzel párhuzamosan a kötvényalapok aránya mintegy 5 százalékponttal, a vegyes, illetve az abszolút hozamú alapok aránya pedig 3-3 százalékponttal növekedett.

regionális folyamatok

Mivel nemcsak nálunk, de a régióban is csökkenő kamatkörnyezet tapasztalható, ezért érdemes megnézni, hogy a magyarországi folyamatok mennyire jellemzőek regionális szinten. Csehországban a befektetési alapok szerkezetét tekintve egyértelműen az látható, hogy míg 2011-ig a pénzpiaci alapok voltak a legnépszerűbbek, addig az elmúlt két évben ezt a szerepet átvették a kötvényalapok, valamint a vegyes alapok aránya is növekedést mutat. „Ez a trend azért is érdekes számunkra, mert Csehországban immár 3-4 éve vannak nagyon alacsony, 1% körüli szinten a lakossági betéti kamatok. Így egyértelműen megállapítható hogy a kötvény és vegyes alapok dominanciája az hosszabb távon is érvényesül, nemcsak a közvetlen kamatcsökkentési szakaszban. Hasonló trendre tehát nálunk is számíthatunk” – emelte ki Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

Lengyelországban az alapok összetételét tekintve a régió más országaihoz képest régóta nagyobb arányban vannak a magasabb hozamlehetőséget biztosító, egyben nagyobb kockázatot is hordozó termékek, mint például részvényalapok, kötvényalapok. A kamatcsökkenési trend így náluk kevésbé rendezte át a befektetési alapok szerkezetét. „Jól látható tehát, hogy a válság negatív hatásainak mérséklése miatt monetáris lazításba kezdő jegybankok a lakossági megtakarításokra is jelentős hatással vannak, hiszen a befektetők elindulnak a magasabb hozamlehetőség irányába. Várakozásaink szerint az alacsony kamatkörnyezet folytatódása miatt hazai és regionális szinten is tovább fog növekedni a befektetési alapok iránti kereslet. Így 2014-ben is a befektetési alap piac - ezen belül is a magasabb hozamlehetőséget nyújtó kötvény- és részvényalapok iránti kereslet - dinamikus bővülésre számítunk” – mondta el a szakember.  

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 220 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését közel 1700 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.

K&H Alapkezelő

A K&H Alapkezelő 1997 óta a hazai befektetési piac egyik vezető szereplője, a tőke- és hozamvédett alapok piacának első számú képviselője. A K&H Alapkezelő az innovatív termékfejlesztés mellett az ügyfelek tájékozottságának, tudásának növelésére is jelentős hangsúlyt fektet.

főbb adataink:

K&H Bank
2013. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 210 milliárd HUF
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2576 milliárd HUF
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 16,2 milliárd HUF

K&H Alapkezelő
2013. szeptember 30-án:
teljes kezelt vagyon:  845,3 milliárd forint
intézményi ügyfelek kezelt vagyona:  117,7 milliárd forint
K&H alapokban kezelt vagyon: 727,6 milliárd forint

K&H Biztosító
2013. szeptember 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,3 milliárd HUF
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 115,6 milliárd HUF
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,5 milliárd HUF
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd HUF