átlagosan évente nyolcszor járnak bankfiókba a fiatalok

a nők és a 26 évnél fiatalabbak gyakrabban fordulnak az ügyintézőkhöz tanácsért

A budapestiek járnak a bankfiókba a leggyakrabban, kétszer annyiszor, mint a vidékiek – derült ki a K&H felméréséből. Többet járnak bankfiókba azok, akik a leginkább tudatos, hó eleji megtakarítók. A nők és a 26 év alattiak gyakrabban fordulnak az ügyintézőkhöz pénzügyi tanácsért.

Bankfiókba Budapesten járnak a leggyakrabban, az évi átlag 12 alkalom a duplája a vidéki értékeknek – derült ki a K&H felméréséből. A bankba járást a személyes jövedelem is befolyásolja, illetve gyakrabban látogatják a bankot azok, akik a leginkább tudatos, azaz hó eleji megtakarítók. Érdekes módon a netbank használók nem látogatják ritkábban a bankfiókot, mint a netbankot nem használók (a konkrét látogatási gyakoriság ráadásul náluk kicsit még magasabb is). Az éves átlag 8 fióklátogatás a 19-29 évesek körében.

A bankfiókba járás leggyakoribb okaként az ATM-es készpénzfelvételt jelölték meg a megkérdezettek, miközben ehhez nem szükséges banki alkalmazottal találkozniuk. Az 500 válaszadó 15 százaléka legtöbbször pénzt fizet be személyesen, 5-7%-a pedig szerződést ír alá vagy pénzügyi tanácsot kér. A pénztári készpénzfelvételt és a befizetést is gyakrabban említették a nők, ahogy ők járnak többet azért is bankfiókba, hogy személyesen kérjenek pénzügyi tanácsot az ügyintézőktől. A férfiak jobban szeretik önállóan, az interneten intézni pénzügyeiket. A netbank használók 19%-a preferálja ugyanakkor a személyes ügyintézést.

A netbankot használók szerint az internetes ügyintézés kényelmes, gyors és bármikor elérhető, ezért választják ezt a bankolási formát. Azok, akik inkább szeretik személyesen, a bankfiókban intézni pénzügyeiket indokként azt hozták fel, hogy így az ügyintézőtől bármikor kérhetnek tanácsot, illetve részletesebb magyarázatot kaphatnak egy-egy ügylet esetében. A 26 évnél fiatalabbak gyakrabban említették, mint a 26-29 évesek, hogy félnek attól, hogy valamit rosszul csinálnak a netbankban (45%), és ez főleg a vidéki válaszadókra igaz. Minél ritkábban jár valaki bankfiókba, annál fontosabb számára az érthető szóbeli magyarázat.

„A mostani adatainkat támasztja alá a K&H hitel refinanszírozással kapcsolatos felmérése is, mely szerint a lakosság nagy része nem foglalkozik pénzügyi kérdésekkel, például a hitelkamatok alakulásával, maximum akkor, amikor épp hitelre van szüksége. Mivel egy-egy ügylet során sok kérdés merül fel, a banki ügyintézőtől szeretnek az ügyfelek a leginkább kérdezősködni a lehetőségek felől, és ha egy termék mellett döntöttek, később nem szívesen váltanak. Pedig a pénzügyeink folyamatos nyomon követése, karbantartása ugyanúgy elengedhetetlen, mint ahogy a gépkocsinkat is el kell vinni rendszeresen szervizbe” – mondta dr. Bába Ágnes, a K&H lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4100 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 935 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. június 30-án. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt években mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 185 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 509 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 15,9 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. június 30-án:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11,1 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,3 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,2 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9181
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu