a visszaesés után olajozottan működhet a szektor

„A tartósan alacsony olajár és az OPEC tétlensége miatt megindult az olajpiac önszabályozási folyamata. Az olajtársaságok csökkentik kitermelésüket és racionalizálják működésüket, miközben az alacsony árak hatására a kőolaj-felhasználás növekszik. Ennek eredménye középtávon egy új egyensúlyi ár és az olajszektor megújulása, hatékonyabb működése lehet, amit befektetésként is érdemes kihasználni.

A tavalyi év második felétől meredek, közel 60%-os árcsökkenésnek lehettünk tanúi az olajpiacon, ami egyelőre negatívan befolyásolja az olajipari szektort. A csökkenő olajárak hatalmas veszteségeknek és társadalmi feszültségeknek teszik ki a kőolajexportáló országokat, a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) vezető állama, Szaúd-Arábia, a saját piaci részesedése védelmében nem hajlandó lépéseket tenni a kitermelés szűkítése és az olajárcsökkenés megállítása érdekében. Mivel így az a történelmi helyzet állt elő, hogy az OPEC a jelenlegi helyzetben nem tekinthető az árak felhajtásában érdekelt, stabilizáló tényezőnek, ezért a piac kénytelen magát szabályozni.

Már láthatóak is a jelei annak, hogy az iparágban megindult az alkalmazkodási folyamat. A tartósan alacsony olajárnál egyre kevésbé éri meg beruházni, sőt, a legdrágább technológiát használó mezők, így a kanadai olajhomok vagy a mélytengeri kitermelési projektek esetében már a kitermelés költsége sem térül meg. Az olajtársaságok ezért leállítják kevésbé jövedelmező, még indulási szakaszban lévő projektjeiket, szűkítik kutatási aktivitásukat, racionalizálják működésüket és csökkentik költségeiket. Így a kínálati oldalon - az OPEC passzivitása ellenére is - hosszú távon csökken a kitermelés. A keresleti oldalon ugyanakkor az alacsonyabb olajár a felhasználás növekedéséhez vezet, Magyarországon például a KSH adatai szerint idén januárban 9,4%-kal bővült az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma az előző év azonos időszakához képest.

 „Az eddigi nagy olajáreséseket visszanézve jól látható, hogy a kínálati oldal alkalmazkodásával a piac 6-12 hónapos időtávon az OPEC kitermelési kvóta vágása nélkül is megteremtheti az új egyensúlyt. Az idei évben tehát még nagy ingadozásra, de ezzel együtt fokozatos talpra állásra, közép-, illetve hosszabb távon pedig a jelenleginél magasabb, 80 dollár körüli egyensúlyi árra számítunk az olaj piacán” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Ha ez a folyamat sikeresen végbemegy, a szektor megújulva, hatékonyabb működéssel és így nagyobb profittermelő képességgel fog bírni, ami hosszabb távon kedvezően hathat az olajipari cégek részvényeire. Idén tavasszal ezért egy olyan új befektetési alapot indítunk, amely 30 világszinten meghatározó, fejlett piaci háttérrel rendelkező olajipari órásvállalat részvényeit tartalmazza” – tájékoztatott Horváth István.

A K&H olajipari alap teljesítményét meghatározó vállalatok az olajipari szektor teljes spektrumát lefedik: megtalálhatóak közöttük a széles tevékenységi körrel rendelkező, ún. integrált olajvállalatok (pl. Royal Dutch Shell, OMV, Chevron, Repsol), a nyersolaj szállításával és tárolásával foglalkozó cégek, a kutatásban és kitermelésben érdekelt társaságok és az olajipari cégeknek különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalatok is. Az alap futamideje 3 év 9 hónap, amely idő alatt a részvények teljesítményét havi rendszerességgel, összesen 45 alkalommal vizsgálják meg. Ezeknek az értékeknek az átlaga az induló értékkel összevetve adja ki az a teljesítményt, amelyből a befektetési alap részesedést nyújt a futamidő végén. Az alap 95%-os tőkevédelmet nyújt.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.
A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton.

K&H Alapkezelő

A K&H Alapkezelő 1997 óta a hazai befektetési piac egyik vezető szereplője, a tőke- és hozamvédett alapok piacának első számú képviselője. A K&H Alapkezelő az innovatív termékfejlesztés mellett az ügyfelek tájékozottságának, tudásának növelésére is jelentős hangsúlyt fektet.

Főbb adataink:

K&H Bank
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 179 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 442 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 28,2 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -29,1 milliárd forint

K&H Alapkezelő
2014. december 31-én:
teljes kezelt vagyon:  1011,6 milliárd forint
K&H alapokban kezelt vagyon: 873,2 milliárd forint
intézményi ügyfelek kezelt vagyona:  138,4 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,8 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 128 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,5 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9950
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu