a szerpentinek rémei fenyegetik a magyar turistákat

A magyar turisták körében a legkedveltebb nyaralási célpontok közé tartoznak az olasz és horvát tengerparton lévő városok, amelyek autóval is belátható távolságban vannak. A KSH adatai szerint 2014-ben Horvátországba 366 ezer magyar utazott turisztikai céllal, Olaszországot pedig 207 ezren keresték fel. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a tagországokból Horvátországba és Olaszországba látogató turisták 65 százaléka autóval vagy motorral kel útra. Az autós nyaralás során azonban a legóvatosabb sofőröknek is számolniuk kell a közúti baleset kockázatával, hiszen akár más hibájából is bekövetkezhet a karambol. 

„A K&H biztosítójának adatai szerint a nyári hónapokban a legtöbb autós Horvátországban és Olaszország északi részén szenved közlekedési balesetet, az év egészét tekintve pedig Ausztriában és Németországban a leggyakoribbak a balesetek. Idén július elejéig összesen 1100 külföldi balesetet regisztráltunk, ami 7 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mért adatot. Az átlagos kárérték a külföldi baleseteknél 600 ezer forint volt” - mondta Kaszab Attila, a társaság vezérigazgató-helyettese, nem életbiztosítási és működésfejlesztésért felelős vezetője. 

Amellett, hogy a külföldi baleset tönkreteheti a nyaralást, tetemes kiadást is eredményezhet az érintetteknek. A K&H biztosítója arra hívja fel a figyelmet, érdemes tisztában lenni azzal, hogy mely biztosítások milyen esetben nyújtanak fedezetet. 

A kötelező biztosítás fedezi a károsult (a balesetben vétlen fél) járművének javítási és szállítási költségét, ha az indokolt, fedezetet nyújt a dologi és személyi sérüléses károkra, A károkozó (a baleset felelősének) a kiadásait nem fizeti a kötelező, akár külföldön, akár belföldön történt a baleset. 

Ha egy vétlen magyar autós karambolozik egy külföldivel például Olaszországban, a károkozó biztosítója rendezi a költségeket, ám a pontos forgatókönyv a külföldi biztosítók eljárásrendjétől függ.

Más a felállás a casco esetében, amely lényegében teljes körű fedezetet nyújt a károkozó autósnak is. A biztosító megtéríti az általa jóváhagyott kárt, és a járulékos költségeket, emellett intézkedik a szállítást, szervizelés megszervezéséről. Összességében egy külföldi baleset casco, és a kapcsolódó assistance szolgáltatás híján igen tetemes költséget jelenthet. Az autószállítás díja 100-150 forint kilométerenként, így  500-1000 kilométeres távolságból visszahozni a sérült autót, 50-150 ezres tétel. Ehhez még hozzáadódik az úgynevezett mentési költség, az alapdíj és a várakozási díj. „Ha gépkocsi szükségjavítással nem tehető mozgásképessé, akkor egy horvátországi vagy görögországi baleset akár 600-800 ezer forintos költséggel is járhat” – mondta Kaszab Attila. Éppen ezért fontos a biztosítás megléte, illetve, hogy külföldi utazásnál legyen nálunk igazolás az autó kötelezőjéről, és jelentős kiadásoktól mentesíthet az utasbiztosítás is.  

A szakember szerint a legbiztosabb megoldást az jelenti egy-egy balesetnél a felelősség megállapításában, ha van fedélzeti kamera az autóban. A felvétel egyrészt bizonyíték a baleset után, és megkönnyíti kommunikációt, különösen, ha a helyi hatósággal kell vitatkozni. 

Kaszab Attila közölte: a fedélzeti kamera rendszeresítése többletköltséget jelent, ám fontos, hogy a készülék nem csak a külföldi utazásoknál, esetleges baleseteknél, hanem belföldön is jó szolgálatot tehet a baleset rekonstrukciójánál. Ebből a szempontból akár biztonsági extraként is tekinthetünk a kamerára. A szakember szerint a növekvő utazási kedv velejárója, hogy növekszik a balesetek száma, és a következő időszakban ez a tendencia folytatódhat.

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 858 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. március 31-én. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 189 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,0 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,1 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint