a kkv-kat támogatják leginkább az uniós pályázati források

indul a GINOP

„Jelentős változásokra kell számítani az utolsó uniós támogatási ciklusban, amelynek nyertesei a hazai kis- és középvállalkozások lehetnek. A kkv-k számára legfontosabb Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban leginkább a komplex, azaz K+F aktivitást tartalmazó, munkahelyteremtő, megújuló energiaforrást hasznosító projektek részesülnek majd előnyben” - hívja fel a hazai kkv-k figyelmét a Kovács Viktor Zoltán, a K&H Kkv marketing főosztályának vezetője.

A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus pályázati forrásainak elosztását alapvetően két tényező határozza meg: egyrészt a Magyarország által vállalt célok (a foglalkoztatottság, a K+F kiadások, a megújuló energiaforrások használatának növelése), másfelől az a tény, hogy a pályázati rendszer utolsó ciklusához érkeztünk. Az előző ciklushoz képest ezért sokkal koncentráltabb, hatékonyabb és a megvalósuló projektek eredményességének visszamérésére hangsúlyt fektető támogatási rendszert kell a tagállamoknak működtetniük.

 

az új ciklus nyertesei a kkv-k

„A Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodás a visszatérítendő forrásokat jelöli meg a vállalkozásfejlesztés fő eszközeként, így ebben a ciklusban jelentősen megnő ezek nagysága és előfordulása a pályázati rendszerben, és a támogatást és hitelt együttesen tartalmazó, úgynevezett kombinált hitelek lesznek a kkv számára leginkább elérhetőek” - hívta fel a figyelmet Kovács Viktor Zoltán, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

„A múlt héten bejelentett pályázatok azonban még vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében június 22-től elérhető, a piaci megjelenést célzó pályázat 50%-os, míg a szektor számára legfontosabb, július 9-től elérhető kapacitásbővítésre vonatkozó pályázat 35-50%-os pályázati intenzitás mellett vehető majd igénybe" - tette hozzá a szakember. 

 

kiemelt területek

  • A budapesti és Pest megyei cégek számára elérhető támogatási forrása következő öt év alatt nem éri el a 300 milliárd forintot, amelyből kkv fejlesztésre alig 24 milliárd jut. Ez tehát egy 5 milliárdos átlag forráskeretet nézve évi egy pályázati felhívást jelenthet, azt is visszatérítendő forrás formájában. A vidéki kkv-k számára elérhető források nagysága tehát továbbra is összehasonlíthatatlanul nagyobb.

  • A gazdaságfejlesztési felhívásokat gyűjtő GINOP mára nevében is utal arra, hogy a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb hangsúlyt kap az innováció, ami visszaköszön a források megosztásában is: a 3000 milliárdnyi forrás csaknem 20%-a K+F célra lesz hasznosítva. 

  • A tipikus kkv-fejlesztési pályázatok, mint az eszközbeszerzés és a telephelyfejlesztés esetében a vissza nem térítendő támogatások kifejezetten a termelő-gyártó tevékenységet végző, illetve a beszállító cégekre összpontosulnak. 

  • Külön prioritást élvez az IKT szektor, valamint az exportképes, azaz jelenleg is exportáló vagy export potenciált hordozó kkv-k támogatása.

  • A szabad vállalkozási zónákban a fejlesztéseket munkahelyteremtéshez kötik, ezért ehhez szektortól függetlenül biztosít vissza nem térítendő támogatásokat. 

  • A kereskedő cégek csak energetikai és nagyon speciális fejlesztésekhez kaphatnak támogatást.

 

Finanszírozási szempontból több könnyebbséget is hoz az új rendszer: az eddigi időarányos forráslehívás helyett ún. „orrnehéz” támogatási lehívás valósul meg, mivel a gördülő előleg az egyszeri maximálisan 30%-os előleg lehívással szemben többszöri lehívást biztosít. Két lezárt üzleti év és köztartozásmentes státusz esetén pedig biztosítékmentesség alkalmazható. Ezzel együtt jelentősen átalakul a pályázatok banki finanszírozása is, és az eddigi támogatás megelőlegező konstrukciók helyett inkább az önrész finanszírozása lesz hangsúlyos. „Mindezekkel a változásokkal együtt a jelenlegi ciklus nagy nyertesei a hazai kis- és középvállalkozások lehetnek, mivel a pályázati források döntő többsége közvetve vagy közvetlenül a kkv-k helyzetének támogatását szolgálja” - mondta el Kovács Viktor Zoltán. 

 

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A K&H a Magyar Állam által kibocsátott állampapírok 858 milliárd forintos állományával rendelkezett 2015. március 31-én. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 165 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 189 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 502 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 7,0 milliárd forint

K&H Biztosító
2015. március 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 11 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 140,1 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,0 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 0,8 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9181
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu