a kkv-k többsége nem tervez létszámbővítést

A legutóbbi felmérés eredménye szerint az elmúlt években valamelyest javultak a vállalkozások munkaerőpiaccal kapcsolatos várakozásai. A részindex jelenleg -11 ponton áll, míg két évvel ezelőtt ez az érték még -17 pont volt. A javulás annak köszönhető, hogy a cégek mindössze 3%-a gondolkodik létszámleépítésben idén. Ilyen alacsony arányra az index tízéves történetében eddig csupán kétszer volt példa. Az új munkahelyek létesítésének szándéka azonban ezzel együtt kissé visszaesett. Míg az elmúlt két évben 20-25% között mozgott a létszámbővítésben gondolkodó cégek aránya, addig jelenleg a cégek 16%-a számol munkaerő-felvétellel, közülük is legtöbben csupán néhány fővel tervezik növelni a dolgozók létszámát. A vállalkozások döntő többségének tehát nem áll szándékában változtatni alkalmazotti létszámán, így továbbra sem valószínű a foglalkoztatás látványos megugrása. A jelenlegi helyzeten segíthet, hogy várhatóan a mostani európai uniós költségvetési ciklusban is meghirdetik a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatását célzó pályázatot.

A különböző szektorokat tekintve a mezőgazdasági és az ipari cégeknél a legnagyobb a létszámbővítési szándék (20%), ugyanakkor a létszámleépítéssel számolók aránya is az agráriumban a legmagasabb (9%). A kereskedelmi és szolgáltató cégeknél egyaránt 13% tervez munkaerő felvételt, előbbinél ez hat, utóbbinál 8 százalékpontos visszaesés. A kereskedelmi szektorban feltehetően a márciusban életbe lépett megváltozott vasárnapi nyitvatartási szabályok miatt csökkent a létszámbővítési szándék. A különböző árbevételű cégek szinte azonos mértékben számolnak létszámbővítéssel: a mikrovállalkozásoknál (16%) és a kisvállalkozásoknál (15%) a legjobb a helyzet, de a középvállalkozások közül is közel minden nyolcadik cég tervezi növelni dolgozói állományát. 

kevesebben számíthatnak fizetésemelésre

Az alkalmazotti fizetéseket illetően inkább a jövedelmek szinten tartása jellemző, ugyanis a cégek túlnyomó többsége (67%) változatlan fizetéssel számol idén. A béremeléssel kalkuláló cégek aránya az előző negyedévi 33%-ról 27%-ra csökkent, közülük a legtöbben (13%) 5-9% közötti növekedéssel számolnak. Kedvező hír viszont, hogy fizetéscsökkentéssel immár harmadik negyedéve a vállalkozások csupán 1%-a kalkulál.

Leginkább a középvállalkozások alkalmazottai számíthatnak béremelésre (33%), de a mikro- és kisvállalkozások (28% és 26%) sincsenek ettől nagyon lemaradva. A szektorokat tekintve nagyon hasonló a fizetésemelési szándék:az ipari és a kereskedelmi cégek 28%-a, a szolgáltató cégek 26%-a, a mezőgazdasági vállalkozások 25%-a tervez fizetésemelést. Régiós szinten azonban jelentős különbségek vannak a bérezés kapcsán: míg Észak-Magyarországon tízből közel négy cég számol fizetésemeléssel, addig Nyugat-, és Dél-Dunántúlon már csak minden negyedik, Pest megyében pedig csupán minden ötödik vállalkozás tervez béremelést.

a K&H kkv bizalmi index kutatásról

A K&H és a GfK Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás 500 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint* éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásában a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és annak várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi felmérés 2015. március 2 – 13. között történt.

* 2010 első negyedévét megelőzően 700 millió forint

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan több mint 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 210 lakossági fiókot működtet, és mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének kínál pénzügyi szolgáltatásokat. A magyar gazdaság működését több mint 1600 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű állománnyal segíti háztartások, kisvállalkozások, vállalatok és önkormányzatok finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége hozzávetőlegesen 4000 magyar beszállítónak és mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 156 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez. 

A KBC az elmúlt 16 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

Főbb adataink: 

K&H Bank
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 179 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2 442 milliárd forint
nettó eredmény (egyszeri tételek nélkül): 28,2 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): -29,1 milliárd forint

K&H Biztosító
2014. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 12,8 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 128 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 3,5 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,5 milliárd forint