a diákok többségének hiányosak a pénzügyi ismeretei

az osztálykirándulás megtervezése jó pénzügyi feladat az iskolásoknak

Csak minden harmadik megkérdezett osztályfőnök szerint foglalkoznak az általános iskolában valamilyen módon pénzügyi oktatással. A diákok többsége emiatt nyolcadikos korára sincs tisztában a pénz értékével. Az iskolásokat is be lehet ugyanakkor vonni egyes pénzügyi döntésekbe, például az osztálypénz elköltésének megtervezésébe. Így első kézből megtapasztalhatják – főleg ha az osztálypénz előteremtéséért is megdolgoznak -, hogy mire elég a pénzük. Az ismeretszerzésben segít a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő is.

A K&H Bank a K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő apropóján, a jelentkező csapatok felkészítő tanárai körében végzett felmérést arról, mennyire tájékozottak a felkészülés előtt pénzügyi kérdésekben a 7-8. osztályos diákok. A válaszokból az derült ki, hogy egy 28-30 fős osztályban körülbelül két-három tájékozott diák van, a többiek viszont igen kevés, vagy akár semmilyen információval nem rendelkeznek a családi költségvetésről. Az pedig nagyon ritka, hogy a családi pénzügyek intézésébe, tervezésébe a gyerekeket is bevonják. A mintegy 80 megkérdezett tanár tapasztalatai szerint inkább a kevésbé vagyonos családokból érkező gyerekek tudják, mire megy el a szüleik fizetése, náluk ugyanis otthon gyakrabban beszélnek a pénzről, mivel azt jobban be kell osztani, mint a vagyonosabb családokban. Az oktatók közül csak minden harmadik mondta azt, hogy a vetélkedőre való felkészülésen kívül az általános iskolában zajlik valamiféle pénzügyi oktatás, akár osztályfőnöki óra keretén belül, akár külön foglalkozás vagy program formájában.

„Minden osztály gyűjt osztálypénzt, a megkérdezett tanítók szerint ez havi 300 forinttól 1000 forintig terjedő összeg, vagyis egy 30 fős osztály egy átlagos, havi 700 forintos osztálypénzzel számolva éves szinten 200 ezer forintból gazdálkodik. Lehetőségük van emellett arra is, hogy egyéb gyűjtésből plusz bevételre tegyenek szert, ami alkalmanként 10-60 ezer forintot is jelenthet. Ebből mennek osztálykirándulásra, múzeumba, vagy fizetik a ballagással kapcsolatos költségeket. A legtöbb esetben azonban a pénz összeszedésével egy szülőt bíznak meg, az elköltést pedig a tanító, általában az osztályfőnök intézi, vagyis a gyerekek feje fölött intézik a pénzügyeket.”- mondta Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. „Az osztálypénz elköltésének megtervezése kiváló lehetőség arra, hogy a diákok alapvető pénzügyi ismereteket szerezzenek, azonban a diákokat a pénzügyi tervezésbe csak minden harmadik megkérdezett tanító vonja be valamilyen módon. Iskoláik gyakorlata alapján elmondható, hogy elsősorban a kis vidéki városokban jellemző, hogy - mivel a szülők nem tudnak sok pénzt beadni - a gyerekekkel közösen kitalálják, milyen forrásból tudnának mégis pénzhez jutni az osztályok.”- tette hozzá a kommunikációs igazgató.

Az egyik legjobb példát a balotaszállási Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola pedagógusa, Nagyné Bajnai Adrienn mondta el. Itt a gyerekek – a szülők által beadott összeg mellett - maguk is tesznek azért, hogy minél több pénze legyen az osztálynak, ezért az évfolyamok összefogva rendszeresen gyűjtenek például papírt, fémet, illetve az iskolai ünnepségeken büfét üzemeltetnek, vagy tombolát tartanak. Ezekből alkalmanként akár 45-50 ezer forintos bevételre is szert tudnak tenni. Az osztálypénz elköltését szintén a diákok tervezik meg. Nekik kell a költségvetési tervet elkészíteni például az osztálykirándulás tervezésekor házi feladat keretében, ehhez az interneten gyűjthetnek adatokat.

“Ötödikes koruk óta bevonom őket a tervezésbe. Eleinte még nagyon kell őket irányítani, terveik vannak, de az árakkal egyáltalán nincsenek tisztában. Az évek során azonban megtanulják, hogy az osztálykirándulás vagy a tablókép tervezésekor többféle árajánlatot be kell kérni, és az olcsóbb megoldásokat kell keresni. Egyre ügyesebben számolnak, egyre több szempontra figyelnek maguktól is, hogy a bevételi és a kiadás oldal egyensúlyban legyen. Van olyan diákom, akire nyolcadikban már rá merném bízni, hogy egyedül szervezze meg az osztálykirándulást az egész évfolyamnak” – mondta Nagyné.

“A K&H Bank azért foglalkozik az általános iskolások pénzügyi oktatásával, mert úgy gondoljuk, nem megengedhető a mai világban, hogy 14-15 éves tinédzserek teljesen tájékozatlanok legyenek ezen a téren. Az osztálypénz például már van akkora tétel, amin kiválóan lehetne gyakorolni tanári segítséggel a tudatos, előzetes információkon alapuló okos pénzügyi döntéshozást, a takarékoskodást, az ésszerűséget, és a tervezést. A K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedőnek is az a célja, hogy a diákok játékos formában ismerkedjenek meg a pénzügyi fogalmakkal, és a tudatos tervezés fontosságával. A vetélkedőn részt vevő diákokat felkészítő tanárokat oktatási csomaggal segítjük a munkájukban. Így a gyerekek olyan, a mindennapokban jól hasznosítható információkhoz jutnak, ami elősegíti, hogy az iskolából kikerülve tudatos pénzügyi döntéseket hozzanak, s ennek révén is teljesebb életet éljenek” – tette hozzá Horváth Magyary Nóra.

K&H Csoport

Az ország egyik vezető pénzintézeteként – országosan közel 4000 munkatársával – a K&H célja, hogy ügyfelei igényeit minden időben magas szinten elégítse ki, és a lehető legteljesebb termékpalettát nyújtsa számukra. A K&H országszerte 226 lakossági fiókkal pénzügyi szolgáltatásokat kínál mintegy 1 millió lakossági, kkv és vállalati ügyfelének. A magyar gazdaság működését közel 1800 milliárd forintnyi kihelyezett hitel és hiteljellegű (hitelkeret és garancia) állománnyal segíti, a vállalkozások, a vállalatok, az önkormányzatok és a háztartások finanszírozásán keresztül. A cégcsoport teljes tevékenysége során több mint 4000 magyar beszállító cégnek, mintegy 700 banki és biztosítási ügynöknek biztosít megrendeléseket és folyamatos tevékenységet. A Bankcsoport az elmúlt 10 évben 144 milliárd forint adó megfizetésével járult hozzá a magyar állami költségvetés bevételeihez.

A KBC az elmúlt 15 évben mintegy 300 milliárd forint értékben fektetett be magyar leányvállalataiba, ezáltal az országba. A KBC 2011-ben adta át két, egyenként 30-30 milliárd forint értékű beruházását, a K&H Csoport székházát Budapesten és egy számítógépes ikeradatközpontot Baracskán és Törökbálinton. 

főbb adataink:

K&H Bank 
2012. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 215 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 2462 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 20,5 milliárd forint

K&H Biztosító 
2012. december 31-én:
saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 10,3 milliárd forint
mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 106,2 milliárd forint
biztosítástechnikai eredmény  (IFRS konszolidált, nem auditált): 2,4 milliárd forint
adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 1,9 milliárd forint

Kapcsolattartó

Kommunikációs igazgatóság

  • 328 9181
  • 328 9220
  • sajto@kh.hu
  • www.kh.hu