nyugdíjrendszer
A nyugdíjrendszerek célja, hogy az idős korban anyagi biztonságot nyújtson a lehető legmagasabb színvonalon, tehát a munkából való áttérés a nyugdíjas életbe a lehető legkisebb életszínvonal csökkenéssel járjon, és a nyugdíjas évek egészére kiszámítható legyen.
A Magyarországon is honos felosztó-kirovó típusú nyugdíjrendszerekben az aktuális befizetésekből fedezik a nyugdíjak kifizetését. Ebben a körforgásban az aktív dolgozók a nyugdíjjárulékuk befizetésével egyrészt biztosítják a jelenlegi nyugdíjak kifizetését, másrészt pedig saját nyugdíjra szereznek jogosultságot. A rendszer pozitívuma az, hogy azonnali szolgáltatást tud nyújtani a nyugdíj-jogosultságot megszerzők felé, az egyéni megtakarítás azonban hiányzik a rendszerből.
A magyar nyugdíjrendszert a nyugdíjas-korúak, az aktív dolgozók és maga az állam működteti és alakítja, így a következőkben nézzünk néhány érdekes statisztikát, adatot a nyugdíjrendszerünk „főszereplőiről”.
Az oldalon található adatok statisztikai tényeken alapszanak, amelyeknek forrásai itt tekinthetőek meg.
állami ösztönzők
Magyarországon kiemelkedően előnyös az állami támogatás intézménye: adójóváírással és kamatadó-mentességgel támogatják a hosszú távú megtakarításokat. Az adójóváírás az éves befizetések 20%-a, maximum 280 ezer forint!
- nyugdíjbiztosításokmaximum 130 ezer forint/év
- nyugdíj-előtakarékossági számlamaximum 100 ezer forint/év
- önkéntes nyugdíjpénztármaximum 150 ezer forint/év
az adójóváírás nem lehet több, mint 280 ezer forint/év

mire költünk havonta?

átlagbérek és átlagnyugdíjak Magyarországon

munkavállalás külföldön
A külföldön munkát vállaló magyarok nem itthon adóznak/fizetik a járulékokat. A teljes aktív korú magyar lakosok lélekszámának ez közel 9,5%-a.
* becslés, tükörstatisztikai adatok alapján
Az egy adott országból kiáramló külföldi munkavállalók számát megbízható kivándorlási statisztikák hiányában gyakran tükörstatisztikák alapján mérjük. A tükörstatisztikák használatakor a külföldi országok regisztrált munkavállalókra vonatkozó statisztikáját veszik figyelembe és összegzik, állampolgárság vagy születési ország alapján.
az aktív korú foglalkoztatottak és nyugdíjban részesülők
2019 végére a 20–64 éves lakosság körében 4,4 millió főnél is több aktív munkavállaló volt Magyarországon. A foglalkoztatottak száma 2015 óta 8%-al emelkedett.
A saját jogú nyugdíjban részesülők száma 2019-re meghaladta a 2 millió főt. Az újonnan nyugdíjba vonulók száma 2015–2019 között összesen 445 ezer fő volt, ebből 2019-ben 109,9 ezer új nyugdíj megállapítás volt.

mire számíthatunk?
Az előrejelzések alapján ez az arány – a jelen nyugdíjrendszer változatlansága mellett – csökkenni fog a jövőben. 2035-re 55% alá is lemehet, míg hosszú távon 30% (vagy akár kevesebb) is lehet! Ezek alapján az állami nyugdíj jövedelempótló képessége feltehetően nem lesz elég, emiatt egyre nagyobb jelentősége lehet a nyugdíjcélú öngondoskodásnak!
