nyugdíjrendszer

A nyugdíjrendszerek célja, hogy az idős korban anyagi biztonságot nyújtson a lehető legmagasabb színvonalon, tehát a munkából való áttérés a nyugdíjas életbe a lehető legkisebb életszínvonal csökkenéssel járjon, és a nyugdíjas évek egészére kiszámítható legyen.


A Magyarországon is honos felosztó-kirovó típusú nyugdíjrendszerekben az aktuális befizetésekből fedezik a nyugdíjak kifizetését. Ebben a körforgásban az aktív dolgozók a nyugdíjjárulékuk befizetésével egyrészt biztosítják a jelenlegi nyugdíjak kifizetését, másrészt pedig saját nyugdíjra szereznek jogosultságot. A rendszer pozitívuma az, hogy azonnali szolgáltatást tud nyújtani a nyugdíj-jogosultságot megszerzők felé, az egyéni megtakarítás azonban hiányzik a rendszerből. 


A magyar nyugdíjrendszert a nyugdíjas-korúak, az aktív dolgozók és maga az állam működteti és alakítja, így a következőkben nézzünk néhány érdekes statisztikát, adatot a nyugdíjrendszerünk „főszereplőiről”.

Az oldalon található adatok statisztikai tényeken alapszanak, amelyeknek forrásai itt tekinthetőek meg.

nyugdíjmatek

Magyarországon az aktív dolgozók aktuális befizetései biztosítják a mindenkori öregségi nyugdíjak kifizetését. Az időskori nyugdíjra jogosultak száma évről-évre növekszik, a születéskor várható élettartam kitolódásával pedig a nyugdíjban töltött évek száma is jelentősen megnőtt.

állami ösztönzők

Magyarországon kiemelkedően előnyös az állami támogatás intézménye: adójóváírással és kamatadó-mentességgel támogatják a hosszú távú megtakarításokat. Az adójóváírás az éves befizetések 20%-a, maximum 280 ezer forint!

  • nyugdíjbiztosításokmaximum 130 ezer forint/év
  • nyugdíj-előtakarékossági számlamaximum 100 ezer forint/év
  • önkéntes nyugdíjpénztármaximum 150 ezer forint/év
 

az adójóváírás nem lehet több, mint 280 ezer forint/év

 

népesség és elöregedés

népesség és elöregedés

népesség és elöregedés

'80-as évek 2019 2050

Magyarország ekkor volt a legnépesebb: 10,7 millió lélekszámmal.

Ebben az időszakban 5 aktív korú lakosra 1 időskorú jutott.

2019-re ez már erősen megromlott. Az aktív korú népesség csökkenésével, és az időskori nyugdíj-jogosultak számának növekedésével ez az arány már csak 3:1.
A KSH előrejelzése alapján az időskorú népesség lélekszáma eléri a 2,6 millió főt, emellett az aktív korú lakosaink száma 4,3 millióra fog csökkenni.

a jövő nemzedéke

(társadalmi reprodukció)

a jövő nemzedéke

(társadalmi reprodukció)

a jövő nemzedéke

(társadalmi reprodukció)

1949-

1956

1973-

1979

2012-

2018

1,6 millió kisbaba

„Asszonynak szülni kötelesség, leánynak szülni dicsőség”

(Ratkó Anna)

1,2 millió kisbaba

GYES-korszak: ebben az időszakban jelenik meg a GYES intézménye

636 ezer kisbaba

napjainkban az újszülöttek száma elmarad a korábbiaktól

mire költünk havonta?

2018-ban az egy főre jutó átlagos kiadások meghaladták a havi 100 ezer forintot, az aktív háztartásokban legtöbbet élelmiszerekre (24 ezer forint) és rezsire (23 ezer forint) költünk, míg egészségügyi kiadásaink alig több, mint 5 ezer forint havonta. Megdöbbentő tény, hogy a nyugdíjas háztartások átlagos kiadásai 16 ezer forinttal magasabbak, mint az aktív háztartások kiadásai!

átlagbérek és átlagnyugdíjak Magyarországon

Az alkalmazottak átlagbérei 2018-ban 219 ezer forint volt, míg a saját jogú átlagnyugdíjak összege ennek 62%-a, 135 ezer forint. 2015-höz képest az átlagbérek 35%-kal növekedtek, viszont az átlagnyugdíjak csupán 12%-kal.

munkavállalás külföldön

A külföldön munkát vállaló magyarok nem itthon adóznak/fizetik a járulékokat. A teljes aktív korú magyar lakosok lélekszámának ez közel 9,5%-a.

* becslés, tükörstatisztikai adatok alapján

Az egy adott országból kiáramló külföldi munkavállalók számát megbízható kivándorlási statisztikák hiányában gyakran tükörstatisztikák alapján mérjük. A tükörstatisztikák használatakor a külföldi országok regisztrált munkavállalókra vonatkozó statisztikáját veszik figyelembe és összegzik, állampolgárság vagy születési ország alapján.

az aktív korú foglalkoztatottak és nyugdíjban részesülők

2019 végére a 20–64 éves lakosság körében 4,4 millió főnél is több aktív munkavállaló volt Magyarországon. A foglalkoztatottak száma 2015 óta 8%-al emelkedett.

A saját jogú nyugdíjban részesülők száma 2019-re meghaladta a 2 millió főt. Az újonnan nyugdíjba vonulók száma 2015–2019 között összesen 445 ezer fő volt, ebből 2019-ben 109,9 ezer új nyugdíj megállapítás volt.

mire számíthatunk?

A „nyugdíj-helyettesítési ráta” a nyugdíjak jövedelempótló képességét mutatja. 2018-ban ez az érték Magyarországon 62% volt, tehát az átlagnyugdíjak az akkori átlagfizetések 62%-ának feleltek meg. 
Az előrejelzések alapján ez az arány – a jelen nyugdíjrendszer változatlansága mellett – csökkenni fog a jövőben. 2035-re 55% alá is lemehet, míg hosszú távon 30% (vagy akár kevesebb) is lehet! Ezek alapján az állami nyugdíj jövedelempótló képessége feltehetően nem lesz elég, emiatt egyre nagyobb jelentősége lehet a nyugdíjcélú öngondoskodásnak!

teszteld a tudásod és nyerj

elindítom a kvízt