Magyarországon 1973–1979-ig 1,2 millió kisbaba született. Mit gondolsz, mennyivel született kevesebb gyerek 2012–2018 között?
A járulékfizetők száma – szemben a nyugdíjasok lélekszámával – folyamatosan csökken Magyarországon. Mit gondolsz, milyen hatással lehet ez a jövőbeni nyugdíjakra?
Statisztikai adatok bizonyítják, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónk van (kevés kisbaba született 1990 óta), így alacsonyabb a járulékbevétel. Ezzel párhuzamosan az átlagos élettartam növekszik. Ezért, ha egyszerre csökken a befizetők száma és nőnek a kifizetések (mivel hosszabb ideig kell nyugdíjat fizetni, ráadásul több embernek), az a várható nyugdíjak csökkenését eredményezheti.
A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó rendszer, azaz az aktív dolgozók járulékai fedezik…
A felosztó-kirovó rendszerek nagy előnye, hogy azonnali kifizetéseket tesz lehetővé. Így, amíg elég magas lélekszámban vannak aktív dolgozók, addig a rendszer fenntartható, ám a nyugdíjasok lélekszámának növekedése, az aktív dolgozók számának csökkenése komolyan veszélyezteti a rendszert abban, hogy megfelelően ellássa funkcióját.
A K&H Biztosító Zrt. minden évben reprezentatív felmérést készít – többek közt – a nyugdíjhelyzettel kapcsolatos várakozásokról. Mit gondolsz, a megkérdezettek szerint hány éves kortól érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarításokat?
Izgalmas tény, hogy évről-évre nő azoknak a száma, akik a megkérdezettek közül már 30 éves koruk előtt tervezik nyugdíj célú megtakarításaik megkezdését. Jellemzően a fiatalabb korosztály (25–35 év között) az, aki egyre inkább tudatosan tervezi a saját jövőjét, míg a náluk idősebbeknél pedig jellemző, hogy már rendelkeznek ilyen típusú megtakarítással.
Az állam adójóváírással támogatja a nyugdíjcélú megtakarításokat, melyet – a befizetéseink függvényében – évente kaphatunk vissza a befizetett személyi jövedelemadóból. Mit gondolsz, mekkora ennek a mértéke a nyugdíjbiztosításokra?
Kiemelkedően előnyös ösztönzőkkel – az éves befizetések 20%-ával – támogatja a magyar állam a nyugdíjcélú megtakarításokat (adójóváírás formájában): nyugdíj-előtakarékossági számlára maximum 100 ezer forinttal, nyugdíjbiztosításokra maximum 130 ezer forinttal, önkéntes nyugdíjpénztárakba maximum 150 ezer forinttal, összesen maximum 280 ezer forinttal.
Mit gondolsz, milyen statisztika alapján lehet a legjobban megbecsülni a külföldön tartós munkavállalók számát?
A Központi Statisztikai Hivatal a hazánkba érkező munkavállalókról teljeskörű statisztikát ad. Ez igaz minden EU-s statisztikai hivatal esetén is, így az ezekből összegyűjtött adatokból – ezt nevezzük „tükörstatisztikának” – megközelítőleg meghatározható, hogy az adott országokban hány magyar munkavállalót regisztráltak.
Magyarországon folyamatosan nő a születéskor várható élettartam. Mit gondolsz, mennyi a várható élettartam a 65. életévüket már betöltött hölgyek esetében?
Egész Európában megfigyelhető az a tendencia, hogy nő a születéskori várható élettartam, illetve nő a 65. életévüket betöltöttek körében is az átlagos várható élettartam. Magyarországon ez utóbbi adat férfiak esetében további 14 év, a hölgyek esetében további 18 év.
{0} találat
{0} találat
Az 1970-es években (főként 1973-tól), az ún. „GYES-nemzedék” volt a XX. században a második nagy „baby-boom” Magyarországon: ebben az időszakban 1,2 millióan születtek. A közelmúlt statisztikái szerint ennél sokkal kevesebb a gyerekszületés, ennek csupán a fele.
Statisztikai adatok bizonyítják, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónk van (kevés kisbaba született 1990 óta), így alacsonyabb a járulékbevétel. Ezzel párhuzamosan az átlagos élettartam növekszik. Ezért, ha egyszerre csökken a befizetők száma és nőnek a kifizetések (mivel hosszabb ideig kell nyugdíjat fizetni, ráadásul több embernek), az a várható nyugdíjak csökkenését eredményezheti.
A felosztó-kirovó rendszerek nagy előnye, hogy azonnali kifizetéseket tesz lehetővé. Így, amíg elég magas lélekszámban vannak aktív dolgozók, addig a rendszer fenntartható, ám a nyugdíjasok lélekszámának növekedése, az aktív dolgozók számának csökkenése komolyan veszélyezteti a rendszert abban, hogy megfelelően ellássa funkcióját.
Izgalmas tény, hogy évről-évre nő azoknak a száma, akik a megkérdezettek közül már 30 éves koruk előtt tervezik nyugdíj célú megtakarításaik megkezdését. Jellemzően a fiatalabb korosztály (25–35 év között) az, aki egyre inkább tudatosan tervezi a saját jövőjét, míg a náluk idősebbeknél pedig jellemző, hogy már rendelkeznek ilyen típusú megtakarítással.
Kiemelkedően előnyös ösztönzőkkel – az éves befizetések 20%-ával – támogatja a magyar állam a nyugdíjcélú megtakarításokat (adójóváírás formájában): nyugdíj-előtakarékossági számlára maximum 100 ezer forinttal, nyugdíjbiztosításokra maximum 130 ezer forinttal, önkéntes nyugdíjpénztárakba maximum 150 ezer forinttal, összesen maximum 280 ezer forinttal.
A Központi Statisztikai Hivatal a hazánkba érkező munkavállalókról teljeskörű statisztikát ad. Ez igaz minden EU-s statisztikai hivatal esetén is, így az ezekből összegyűjtött adatokból – ezt nevezzük „tükörstatisztikának” – megközelítőleg meghatározható, hogy az adott országokban hány magyar munkavállalót regisztráltak.
Egész Európában megfigyelhető az a tendencia, hogy nő a születéskori várható élettartam, illetve nő a 65. életévüket betöltöttek körében is az átlagos várható élettartam. Magyarországon ez utóbbi adat férfiak esetében további 14 év, a hölgyek esetében további 18 év.
Az 1970-es években (főként 1973-tól), az ún. „GYES-nemzedék” volt a XX. században a második nagy „baby-boom” Magyarországon: ebben az időszakban 1,2 millióan születtek. A közelmúlt statisztikái szerint ennél sokkal kevesebb a gyerekszületés, ennek csupán a fele.