hírek és hivatalos közzétételek

Újabb mérföldkőhöz érkezett az AI-asszisztensekre épülő digitális fizetés: a Mastercard bevezette az ehhez szükséges Agent Pay technológiát, amelynek fogadására a K&H is felkészítette rendszereit. A bank rendszerei már képesek azonosítani azokat a tranzakciókat, amelyeket a felhasználó megbízásából mesterséges intelligencia alapú alkalmazások indítanak. Ez fontos lépés afelé, hogy a jövőben az AI-asszisztensek a kereséstől a fizetésig támogathassák a vásárlási folyamatot.

A 30–59 éves magyarok 19 százaléka csak akkor tud félretenni, ha egyszerre nagyobb összeghez jut, miközben további 19 százalék egyáltalán nem tud megtakarítani. Ugyanakkor stabilan mintegy minden harmadik középkorú már a hónap elején elkülöníti a megtakarításra szánt összeget – derül ki a K&H biztos jövő kutatásának második negyedéves eredményeiből. A rendszeres, tudatos megtakarítás továbbra sem általános, ráadásul jelentős különbségek látszanak jövedelem, végzettség és lakóhely szerint is.

A vállalatok egyre nagyobb része már nem megérzésekre, hanem adatvezérelt rendszerekre és mesterséges intelligenciára bízza a HR-döntéseket, ami alapjaiban írja át a munka világát. Csendben, de gyökeresen alakul át, hogyan vesznek fel embereket, hogyan mérik a teljesítményt, és hogyan döntenek a jövő munkaerejéről. A háttérben egy mély átalakulás zajlik, ami nemcsak annyit jelent, hogy digitalizálják az adminisztrációt, hanem azt is, hogy a döntések mögött mérhető, valós idejű adatok állnak. A vállalatok ma már képesek előre jelezni a fluktuációt, pontosan látni, hol vannak kritikus készséghiányok, és azt is mérni, hogy egy-egy képzési program vagy toborzási kampány milyen üzleti eredményt hoz.

Több mint 20 ezer fiatal szerezhet munkatapasztalatot idén nyáron a Nyári Diákmunka Programban, sokan iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát. Az első jelentősebb saját jövedelem jó alkalom arra, hogy a fiatalok tudatos pénzügyi szokásokat alakítsanak ki, ezért a K&H öt gyakorlati tanácsot gyűjtött össze számukra.

Több év után visszatért a pozitív tartományba a vállalatok következő egy évre szóló várakozásait mérő K&H nagyvállalati növekedési index, így a főindex jelenleg 9 ponton áll. A változás hátterében a makrogazdasági alindex 31 pontos ugrása játssza a legnagyobb szerepet, ezzel rekord magasságot, 17 pontot elérve. Az elmúlt 12 év mérései során még nem volt példa arra, hogy a makrogazdasági alindex magasabb lett volna, mint a saját gazdasági helyzetükre vonatkozó várakozásokat magába foglaló vállalati alindex, ami 5 pontnyi növekedés után jelenleg 6 ponton áll.

A magyarországi kkv-szektor következő egy évre vonatkozó várakozásait mérő K&H kkv bizalmi index – 4 év után – 2026 második negyedévében 21 százalékpontos, az eddigi legnagyobb ugrással visszatért a pozitív tartományba, így jelenleg 13 ponton áll. A korábban mért legnagyobb növekedés 18 pont volt, így az új kormány megválasztása rekord-optimizmust hozott a szektor számára.

A K&H innovációs index nemcsak történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett, de a közepes és nagyvállalati szektor körében a saját és az ország gazdasági kilátásait is kedvezően ítélik meg a kutatásban részt vevő cégek. A válaszadó vállalatok 47 százaléka ítélte saját kilátásait optimistán, míg az országét még kedvezőbben látják: majdnem kétharmaduk vár javulást. 

Jelentősen javult a magyarok pénzügyi ellenállóképessége az elmúlt egy évben, ezzel történelmi mélypontra csökkent a pénzügyileg legkiszolgáltatottabb középkorúak aránya. Míg tavaly a lakosság 42 százaléka legfeljebb egy hónapig tudott volna megélni a megtakarításaiból jövedelem nélkül, idén ez az arány 30 százalékra csökkent, ez pedig a K&H biztos jövő kutatás eddigi legalacsonyabb eredménye. Ezzel párhuzamosan a legalább fél évre elegendő tartalékkal rendelkezők aránya 37 százalékról 43 százalékra emelkedett. 

A fiatal dolgozók több mint fele stabilnak érzi munkahelyét, ugyanakkor mindössze 36%-uk érzi magát igazán megbecsültnek a K&H ifjúsági index 2026 első negyedéves adatai szerint. A kutatás arra is rámutatott, hogy a nyelvtudás továbbra is erősen meghatározza a fiatalok munkaerőpiaci lehetőségeit, miközben jelentős különbségek látszanak a fővárosi és vidéki válaszadók tapasztalatai között. 

Az EU-források hazahozatala a nagyvállalati szektor számára komoly beruházási és finanszírozási fordulatot jelenthet. A legnagyobb nyereség nem feltétlenül a közvetlen támogatásokban várható, hanem az infrastruktúra-, energia- és vállalati fejlesztési projektek új lendületében, a beszállítói láncok élénkülésében és a hosszabb lejáratú beruházási hitelkereslet visszatérésében lehet. Ahhoz, hogy a fentiek megvalósuljanak, kulcsfontosságú az időben érkező kifizetés, a gyors forrásfelhasználás és a kiszámíthatóbb üzleti környezet létrejötte.

Új szakaszba lépett a vállalatok fenntarthatósági gondolkodása: a K&H fenntarthatósági index szerint miközben a cégek továbbra is aktívan alkalmaznak fenntarthatósági intézkedéseket, egyre többen kivárnak a hosszabb távú stratégiai döntések terén. A K&H fenntarthatósági index 2026 első félévében 36 ponton állt, ami gyakorlatilag változatlan szintet jelent az előző félévhez képest.

A magyar gazdaságpolitikai hírek fókuszába kerültek a kis- és középvállalkozások versenyképességét érintő tervek. A májusban megalakult új kormány a jogállamisági kérdések rendezését és az európai uniós források lehívását jelölte meg a piaci környezet stabilizálásának egyik fő eszközeként.  A K&H bizalmi index eredményei strukturális elmozdulást mutatnak a hazai kkv-szektor forrásszerzési stratégiájában – kérdés, hogy az új kormányzati ciklus gazdaságpolitikai prioritásai, az uniós alapok lehívása és a nemzeti makrokörnyezet ezt a trendet milyen irányba fogja lendíteni.

A K&H mobilbankban 2026 márciusától elérhető mikrobiztosítások közül a járművezetői balesetbiztosítás a legnépszerűbb, a kötések több mint fele erre a termékre érkezett, a daganatdiagnosztikai biztosítást minden negyedik ügyfél választja, míg a magánemberi felelősségbiztosítás 16 százalékos arányt képvisel a mikrobiztosítások között. A szolgáltatás könnyű és gyors megoldást kínál a mindennapok során bármikor felmerülő kockázatok kezelésére. Az ügyfelek néhány kattintással, teljesen digitálisan köthetnek biztosításokat, a választási mintákból pedig az is látszik, hogy mely területeken érzik a legnagyobb szükségét a védelemnek.

A nyugdíjas évek Magyarországon egyre kevésbé jelentenek visszavonulást, sokan aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai  szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent. A nyugdíj melletti munkavállalás így az egyik leggyorsabban növekvő munkaerőpiaci jelenséggé vált itthon. A tendencia mögött nem csupán anyagi kényszer áll, sokak számára a munka a napi rutin, a társas kapcsolatok és a mentális frissesség megőrzésének eszköze. Hasonló igény jelenik meg a szenior önkéntesség elterjedésében is, amely nemcsak aktív közösségi részvételt kínál, hanem célt, rendszerességet és a mentális-fizikai jóllét megőrzésének lehetőségét az idősebb korosztály számára.

Több mint 30 milliárd forint értékben helyezett ki munkáshitelt a K&H a konstrukció 2025-ös indulása óta. A pénzintézet tapasztalatai szerint a fiatalok elsősorban autóvásárlásra fordítják a legfeljebb 4 millió forintos, kamatmentes forrást, míg a második leggyakoribb felhasználási cél az ingatlancélú költés. Az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg megközelíti a 3,9 millió forintot, ami arra utal, hogy az ügyfelek többsége közel a maximálisan elérhető összeget veszi igénybe.

A munkaerőpiacon egyre nagyobb szerepet kap a rugalmasság. A családos munkavállalók számára ma már nemcsak a fizetés, hanem a kiszámítható, élhető munkaszervezés is kulcskérdés. Miközben sok cég az irodai jelenlét erősítésén dolgozik, a dolgozók részéről egyre markánsabban jelenik meg az igény a munka és a magánélet egyensúlyát támogató megoldások iránt. A kutatások szerint különösen az aktív, gyermeket nevelő korosztály érzi ennek a hiányát a mindennapokban.

Tempót válthat a magyar gazdaság: az idén várható 1,5 százalékos GDP-növekedést jövőre 2,5 százalékos bővülés követheti. Ezzel párhuzamosan az éves infláció 2026-ban 3 százalék körül alakulhat, jövőre viszont 4 százalék környékén lehet a jelenlegi kilátások szerint – erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A szakember szerint fegyelmezett költségvetésre van szükség az euró bevezetése érdekében, emellett a termelékenységet fokozni kell. 

Minden második huszonéves fiatalnak nőttek a havi megélhetési költségei az elmúlt egy évben, miközben csak 36 százalékuk számolt be bevételnövekedésről. A kiadások átlagosan 14 ezer forinttal, a bevételek viszont mindössze 4 ezer forinttal emelkedtek, így a fiatalok mérlege átlagosan 10 ezer forinttal romlott a K&H ifjúsági index felmérés első negyedéves eredményei szerint. Összességében az látszik, hogy sok fiatal szorításban van a kiadási oldalt nézve.

Bár a május közepén érkezett országos esők némileg enyhítették a szárazságot, a tavaszi időszak első fele szinte teljesen csapadékmentes volt. A rendkívüli aszályhelyzet rányomja a bélyegét az idei európai termésvárakozásokra: az előrejelzések szerint az Európai Unióban a búza termése 8 százalékkal (128,7 millió tonnára), az árpáé pedig 9 százalékkal (52,3 millió tonnára) csökkenhet az előző évhez képest.

Véget ért a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő idei évada: a június 2–3-án megrendezett országos döntőben korosztályonként a legeredményesebb csapatok mérték össze tudásukat, és mind a négy korcsoportban megszülettek a győztesek. Az ország egyik legnagyobb diákoknak szóló pénzügyi vetélkedője idén rekordrészvétellel zajlott: több mint 16 ezer diák nevezett a versenyre, ami 13 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

Felélénkült a magyar kkv-szektor forrásszerzési kedve – derül ki a K&H bizalmi index első negyedéves kutatási adataiból. Bár a gazdasági környezet továbbra is számos kihívást tartogat, a vállalkozások egyre aktívabban keresik a fejlődéshez szükséges forrásokat. Az elmúlt egy évben a cégek harmada adott be pályázatot, és nőtt a sikeresen elnyert pályázatok száma is. Mindez arra utal, hogy a vállalkozások egyre tudatosabban és eredményesebben igazodnak el a támogatási rendszerben.

A forint a közelmúltban hirtelen és jelentős, 10-15 százalékos erősödést mutatott – amellyel a korábbi 390-400-as sávból 360 forint/euró alatti szintre ugrott. Ez a változás alapjaiban rajzolja át a hazai agrárvállalkozások pénzügyi terveit. Az árfolyamváltozás hatása kettős: egyszerre jelent komoly kihívást az exportőrök vagy a kvázi exportőrök mindennapi likviditásra és hoz némi könnyebbséget a beruházások esetében a külföldi eszközök, technológiák beszerzése kapcsán.

Történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett a közepes és nagyvállalati szektor körében mért innovációs index a K&H felmérése szerint. A mutatószám fél év alatt 6 pontos növekedést ért el, mivel az azt alkotó mind a négy almutató – a digitális, a tervezett, a megvalósult innováció, valamint az innovációs stratégia alindex is – rekord szintre került. A bank közelmúltbéli innovációi abba az irányba mutatnak, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre inkább élethelyzetekhez igazodó ökoszisztémává alakulnak – hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.

A hazai kkv-k jelentős része nem használja ki az energiahatékonysági és energiatárolási beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket, pedig ezeknél az elszámolható költségek akár 30–45 százaléka is leírható, és a kedvezmények a fizetendő társasági adó akár 70 százalékáig érvényesíthetők, miközben 2026-tól új, környezetvédelmi célú kedvezmények is elérhetők.

A középkorúak több mint felének nőtt a bevétele az elmúlt egy évben. A válaszadók 52 százaléka számolt be jövedelemnövekedésről, miközben 15 százalékuknál csökkentek a bevételek a K&H biztos jövő kutatása szerint, amely a 30-59 évesek bevételeinek és kiadásainak változását is vizsgálta. A megélhetési költségek ugyanakkor továbbra is erős nyomást jelentenek: a megkérdezettek 77 százaléka költségnövekedést érzékelt. A kép így kettős: a háztartások egy részénél javult a bevételi oldal, ugyanakkor a megélhetési költségek emelkedése továbbra is jelentős terhet jelent. Az adatok összességében azt mutatják, hogy a költségek növekedése átlagosan meghaladta a bevételek emelkedését. 
 

Az olcsó termékek sokszor többe kerülnek: a rövid élettartam miatt akár kétszer-háromszor is újra kell vásárolni őket. A valódi költség így gyakran csak később derül ki, nem a pénztárnál. Ez a szemlélet is központi témája lesz a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő június eleji döntőjének.

Az idén hosszabb pihenést nem tervező 30-59 évesek többsége nem azért mond le a kikapcsolódásról, mert nincs kedve utazni, hanem mert nincs rá elég pénze. A K&H biztos jövő kutatásának első negyedéves eredményei szerint idén a középkorúak 59 százaléka nem készül legalább 5 napos pihenésre. Többségük, 72 százalékuk anyagi okokra hivatkozott, ez pedig megfelel az elmúlt évek eredményei alapján kirajzolódó trendnek. Míg 2022-ben a válaszadók 58 százaléka említette a pénzhiányt a hosszabb kikapcsolódás akadályaként, a következő években ez az arány már 71–78 százalékra emelkedett. 

A K&H nagyvállalati növekedési index felmérés 2026 első negyedévi adatai azt mutatják, hogy a hazai nagyvállalati szektorban az informatikai, digitális és innovációs fejlesztések terén felfelé ível a beruházási kedv. Bár a főindex stagnál, alindexek tekintetében az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatási szektor a rövid távú bizonytalanságok ellenére is határozott elképzelésekkel fordul rá a következő évre; tízből majdnem minden negyedik vállalat készül fejlesztésekre.

Jön a pünkösdi hosszú hétvége, amelyen a húsvéti időszakhoz hasonlóan változik a bankkártyások forgatókönyve. Miközben az ünnepi vasárnapokon a boltzár miatt visszaesik a vásárlások száma és összege, az azt megelőző szombatokon jelentős élénkülés látható. A K&H saját adatai szerint 2025-ben különösen a pünkösdi hosszú hétvégét megelőző szombat emelkedett ki: ezen a napon a belföldi kártyás vásárlások száma 39 százalékkal, összértéke pedig 49 százalékkal haladta meg egy átlagos szombat forgalmát. Mindeközben éves szinten továbbra is markáns növekedés látható a bankkártyás fizetések számában és összegében, ezen belül pedig az okoseszközös fizetések is kétszámjegyű bővülést mutatnak. 

Jelentős kilengéseket mutatott az elmúlt egy évben a K&H Értékpapír befektetői hangulatindexe. Az optimista befektetők aránya az éves átlagos 49 százalékról március végére 20 százalék közelébe esett, miközben a pesszimisták aránya átmenetileg az 50 százalékot is meghaladta. Az elmúlt hetekben ugyanakkor gyors hangulatjavulás következett: az optimisták aránya ismét 50 százalék fölé emelkedett, a pesszimistáké pedig 20 százalék alá csökkent.

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti. Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.

Vegyesen alakult a gyerekinfláció az elmúlt egy évben: miközben a K&H által követett gyerekkosár több eleme – például a gyümölcsjoghurt, a kakaós csiga vagy a narancslé – olcsóbb lett, a hamburger ára több mint 13 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból a zsebpénzből ma kevesebb népszerű terméket tudnak megvenni a gyerekek, mint egy évvel ezelőtt. A hat termékből álló kosár átlagos éves árváltozása 1,21 százalékos növekedést mutat.

A huszonéves fiatalok átlagosan 16 százalékos éves inflációt érzékeltek idén februárban, a mediánérték pedig 13 százalék volt, vagyis az árérzetük továbbra is jóval magasabb a hivatalos inflációnál a K&H ifjúsági index felmérés szerint. A fiatalok negyede 5–10 százalékos, 18 százaléka 11–14 százalékos, 15 százaléka pedig 15–19 százalékos drágulást érzékelt, miközben 14 százalék nem tudott becslést adni. A jövőre vonatkozó várakozások egyre visszafogottabbak: bár 42 százalék továbbra is áremelkedésre számít, de negyedük már változatlanságot, 22 százalékuk pedig egyenesen árcsökkenést vár.

• A K&H Bank 19 milliárd forint veszteséget számolt el az első negyedévben 58 milliárd forint egész éves bankadó és extraprofitadó után, melyek a tavalyi év azonos időszakában 28 milliárd forintot tettek ki. A K&H Biztosító adózás utáni eredménye 1 milliárd forint veszteség volt 4,1 milliárd forint extraprofitadó befizetése után.
• A bank hitelállománya 13 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 3501 milliárd forintot.
• Az ügyfélbetétek volumene 7 százalékkal nőtt, elérve a 4386 milliárd forintot. A befektetési alapokban kezelt vagyon 17 százalékkal emelkedett 2026. első negyedévének végére. A K&H állampapír-állománya 6 százalékos éves szintű növekedést követően 1737 milliárd forintot tett ki 2026. március 31-én.
• A K&H Bank ügyfeleinek száma 6 százalékos bővülés után elérte az 1,1 milliót.  Az ügyfeleknek több mint 80 százaléka digitálisan aktív. Ezen ügyfelek közül minden negyedik aktívan használja a mesterséges intelligenciával működő digitális pénzügyi asszisztenst, Kate-et.
• 2026 első negyedévében, miután a K&H elnyerte a Global Banking and Finance Review díjátadón a Magyarország legjobb digitális bankja címet, 2026 első negyedévében elnyerte az Év banki újítása díjat a Forbes “Bank Power Ranking” powered by Visa értékelésében is. A Klasszis 2026 díjátadón a K&H megkapta a „Legjobb Tőkepiaci Edukációs Innováció” elismerést, illetve a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alap kategóriában két alapja is dobogós lett. A Doing Good - CSR Awardon a Team Blue, dolgozói önkéntességi és a K&H életrevalók programot szintén díjazták.

A középkorúak átlagosan 18 százalékos éves inflációt érzékeltek, ami számottevő javulást jelent a korábbi évekhez képest. A medián érték a 15–19 százalékos sávba került, miközben egy évvel korábban még a 20–24 százalékos tartományban volt - derült ki a K&H biztos jövő kutatásából, amely az első negyedévben vizsgálta azt, hogy a 30-59 évesek milyen inflációt érzékeltek a mindennapokban és mire számítanak a jövőben. A következő tizenkét hónapra vonatkozó várakozások kedvező irányba mozdultak el: a megkérdezettek átlagosan 7 százalékos áremelkedésre számítanak a tavaly mért 11 százalék után. A válaszadók 11 százaléka árcsökkenést vár, 19 százalék stagnálást valószínűsít, míg 70 százalék továbbra is áremelkedésre számít.

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

Új szintre lépett a hazai kkv-k együttműködési hajlandósága: a 2026 első negyedévére vonatkozó K&H bizalmi index felmérés szerint már tízből hat vállalkozás nyitott arra, hogy partnerségre lépjen más piaci szereplőkkel. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a cégek egyre inkább felismerik a közös fellépésben rejlő lehetőségeket, és a korábbinál több területen keresik aktívan a stratégiai együttműködéseket versenyképességük megőrzése érdekében. Új üzleti modell körvonalazódik tehát a kkv-knál, mind inkább előtérbe kerül a partnerség a versengés helyett.

A mesterséges intelligencia banki alkalmazását nem teljes automatizációként, hanem kontrollált autonómiaként értelmezi a K&H Bank, ahol a technológia a döntéshozatalt támogatja, de nem váltja ki.

Tízből több mint nyolcan a lakásbiztosításukkal védik az otthonukat a 30-59 évesek körében, emellett nyaraláskor, hosszabb utazáskor azért más megoldásokra is támaszkodnak. A K&H biztos jövő felmérése szerint a középkorúak 73 százaléka továbbra is a bizalomra épít és családtagra vagy barátra bízza a lakáskulcsot az utazás alatt, miközben hangsúlyos szerepe van a technikai védelemnek is. Egy év alatt jelentősen, 41 százalékra ugrott azok aránya, akik máshol helyezik biztonságba értékeiket. Bár korábbi nyaralásokról az érintettek 87 százaléka szerencsésen, káresemény nélkül tért haza, a természeti csapások okozta károkról beszámolók aránya érezhetően, 7 százalékra emelkedett.

 A közösségi média a fiatalok számára ma már a pénzügyi tájékozódás egyik természetes terepe: Magyarországon a 16–20 évesek közel 90 százaléka használ TikTokot, miközben a platformot a 18–49 éves lakosság több mint fele is aktívan használja. A közösségi médiában megjelenő pénzügyi tartalmak így egyre nagyobb szerepet játszanak abban, hogyan gondolkodnak a fiatalok a pénzügyeikről. Ebben nyújt támogatást a K&H Vigyázz, kész, pénz! vetélkedő is.

A K&H mobilbankban már tartós befektetési számla (TBSZ) is nyitható. Az új fejlesztéssel az ügyfelek mobilról is elindíthatják az egyik legnépszerűbb adókedvezményes megtakarítási formát, és egyösszegű befektetést is indíthatnak rajta.

A hazai vállalatok 99 százalékát tömörítő kkv-szektor számára a digitalizáció és a mesterséges intelligencia már nem egy választható plusz a szolgáltatások közül, hanem a versenyképesség alapfeltétele lett. Ezt tükrözi az is, hogy 2026-ra a hazai vállalkozások 73%-a már használ mesterséges intelligenciát. A K&H Bank díjnyertes digitális pénzügyi asszisztense, Kate, számos funkcióval biztosítja, hogy a cégek pénzügyeinek kezelése könnyű és gyors legyen.

A K&H zöld hitelállománya 2025-ben meghaladta a 200 milliárd forintot, miközben a pénzintézet piaci részesedése a zöld finanszírozásban túllépte a 20 százalékot – az MNB zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjának módszertana alapján – derül ki a bank napokban közzétett, 2025-ös K&H riport a társadalom felé című kiadványából. A bank a lakossági és vállalati szegmensben egyaránt bővíti fenntartható finanszírozási megoldásait, támogatva a gazdaság zöld átállását.

A befektetői bizalom erősödése nyomán stabilizálódhat a magyar gazdaság pénzpiaci környezete, miközben a növekedési kilátások továbbra is visszafogottak, az infláció pedig középtávon ismét emelkedő pályára állhat. A forint árfolyama stabil sávban mozoghat, a hozamok csökkenése pedig a gazdaságpolitikai kilátásokba vetett bizalom erősödését tükrözi.

A nyári hónapok a kis- és középvállalkozások számára kiemelkedőek a SZÉP kártya költések szempontjából is, hiszen a tavalyi nyaralási szezonban közel 10 milliárd forintos forgalmat generáltak a K&H SZÉP kártya birtokosai. A belföldi turizmus idén is a magyar gazdaság egyik fontos tényezője lesz: a legfrissebb felmérések szerint a lakosság több mint fele tervez idén belföldi utazást a K&H biztos jövő kutatása szerint. A magas olajár miatti benzin- és kerozináremelkedés tovább erősítheti ezt a trendet, mivel a dráguló külföldi utak helyett egyre többen választják a költséghatékonyabb hazai úticélokat. A jelzés egyértelmű a hazai kkv-szektor számára: a kereslet adott, így a szolgáltatóknak érdemes már most felkészülniük a főszezonra, hogy maximalizálhassák a várhatóan növekedő belföldi forgalomból származó bevételeiket.

A munkáshitelek iránti érdeklődés az idei év elején mérséklődött a tavalyi, bevezetési év kiugró szintjéhez képest, miközben a személyi kölcsönök piaca tovább bővült – derül ki a K&H a munka ünnepe alkalmából készített összeállításából, amelyben a legnépszerűbb szabad felhasználású hitelek szegmensét mutatja be. A pénzintézetnél a folyósított munkáshitelek összege a felére csökkent, a személyi kölcsönök összege ugyanakkor közel 49 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Egyre több a manipulált weboldal és a bankkártyaadatokkal való visszaélés, miközben az online vásárlások folyamatosan terjednek. A K&H új, kifejezetten internetes fizetésekhez készült virtuális bankkártyája külön számlával és rugalmas biztonsági beállításokkal segíthet abban, hogy az ügyfelek nagyobb kontroll és biztonság mellett vásároljanak az online térben. A virtuális kártya nem egyszer használatos, így az előfizetéses szolgáltatások – például streaming vagy szoftver előfizetések – esetében is használható.

A piac kedvezően reagált az országgyűlési választások eredményére: a forint négy éve nem látott szintre erősödött, az elmúlt hetekben a 360-as árfolyamszintet is elérte. Az euró jegyzése jelenleg 363,61 forinton áll, ami a befektetői bizalom erősödését, valamint a várható intézményi reformokkal és az euróbevezetés perspektívájával kapcsolatos pozitív várakozásokat tükrözheti.

Hiába hoztak csapadékot a téli hónapok, Magyarország vízkészlete vészesen apad: egyes területeken a talajvízszint több mint egy méterrel elmarad a sokéves átlagtól. A szakértők szerint az aszály mára az agrárium első számú ellenségévé vált, és a helyzet gyorsabban romlik, mint azt sokan gondolnánk: az idei év a 2022-es, eddigi legsúlyosabb aszályt is felülmúlhatja.