hírek és hivatalos közzétételek

A K&H nyerte el Magyarországon a Euromoney „Best Bank for Sustainable Finance” elismerését, azaz a bank lett a Legjobb bank a fenntartható finanszírozásban. A nemzetközi szakmai díj fókuszában a K&H zöldfinanszírozásban elért eredményei és az ügyfelek zöld átállását támogató megoldásai állnak. A bank zöldhitel-portfóliója 2025 végére megközelítette az 1,4 milliárd eurót, piaci részesedése pedig meghaladta a 20 százalékot a magyar zöldhitelpiacon. Az energiahatékonyság jelentőségét az elmúlt hetek hazai eseményei is előtérbe helyezték: a tartós hőhullám és az alacsony dunai vízállás ráirányítja a figyelmet az energiafelhasználást mérséklő, illetve a megújuló energiaforrásokra építő beruházások szerepére.

A középkorú magyarok felének nem reális lehetőség a befektetési célú ingatlanvásárlás, miközben 12 százaléknak már van is ilyen ingatlana. A K&H biztos jövő kutatás második negyedéves eredményei szerint a megkérdezettek 49 százaléka eleve nem számol ezzel a lehetőséggel, közel harmaduk, 27 százalékuk viszont már gondolkodott rajta, hogy kiadásra vásároljon lakást. A kutatás alapján sokan nyitottak lennének erre a befektetési formára, de jóval kevesebben érzik úgy, hogy valóban megengedhetik maguknak. A szándék különösen a 30-as és 40-es korosztályban, valamint a magasabb jövedelműek körében jelenik meg, míg az 50-esek, a falvakban és a keleti országrészben élők jóval nagyobb arányban zárják ki ezt az opciót.

A nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók 46 százaléka tervezi, hogy legalább egy időre külföldön vállal munkát. A K&H ifjúsági index szerint ezzel párhuzamosan mindössze minden harmadik diák bízik abban, hogy tanulmányai után könnyen talál állást. Az eredmények így egyszerre mutatják a külföldi tapasztalatszerzés iránti nyitottságot és az elhelyezkedési lehetőségek óvatosabb megítélését.

A magyar tejágazatban továbbra is tapasztalhatók a mindennapokra kiható feszültségek, főként a globális és európai piaci folyamatok hatására. A hazai nyers tej termelése és a felvásárlási volumen stabil, de az európai túltermelésből fakadó árcsökkenés, az unió külkereskedelmi fennakadásai, a jelentős import sajtdömping és a hazai feldolgozóipar megoldandó problémái próbára teszik a szektor szereplőit. A felvásárlási árak és a 170-190 forintos termelési önköltségek közötti olló kinyílt, ami veszteségeket okoz a termelőknek. A jelenlegi krízis felhívja a figyelmet arra, hogy a beltartalmi értékek és a feldolgozottsági szintek növelése elengedhetetlen a jövőre vonatkozóan.