hírek és hivatalos közzétételek

Újabb mérföldkőhöz érkezett az AI-asszisztensekre épülő digitális fizetés: a Mastercard bevezette az ehhez szükséges Agent Pay technológiát, amelynek fogadására a K&H is felkészítette rendszereit. A bank rendszerei már képesek azonosítani azokat a tranzakciókat, amelyeket a felhasználó megbízásából mesterséges intelligencia alapú alkalmazások indítanak. Ez fontos lépés afelé, hogy a jövőben az AI-asszisztensek a kereséstől a fizetésig támogathassák a vásárlási folyamatot.

A 30–59 éves magyarok 19 százaléka csak akkor tud félretenni, ha egyszerre nagyobb összeghez jut, miközben további 19 százalék egyáltalán nem tud megtakarítani. Ugyanakkor stabilan mintegy minden harmadik középkorú már a hónap elején elkülöníti a megtakarításra szánt összeget – derül ki a K&H biztos jövő kutatásának második negyedéves eredményeiből. A rendszeres, tudatos megtakarítás továbbra sem általános, ráadásul jelentős különbségek látszanak jövedelem, végzettség és lakóhely szerint is.

A vállalatok egyre nagyobb része már nem megérzésekre, hanem adatvezérelt rendszerekre és mesterséges intelligenciára bízza a HR-döntéseket, ami alapjaiban írja át a munka világát. Csendben, de gyökeresen alakul át, hogyan vesznek fel embereket, hogyan mérik a teljesítményt, és hogyan döntenek a jövő munkaerejéről. A háttérben egy mély átalakulás zajlik, ami nemcsak annyit jelent, hogy digitalizálják az adminisztrációt, hanem azt is, hogy a döntések mögött mérhető, valós idejű adatok állnak. A vállalatok ma már képesek előre jelezni a fluktuációt, pontosan látni, hol vannak kritikus készséghiányok, és azt is mérni, hogy egy-egy képzési program vagy toborzási kampány milyen üzleti eredményt hoz.

Több mint 20 ezer fiatal szerezhet munkatapasztalatot idén nyáron a Nyári Diákmunka Programban, sokan iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát. Az első jelentősebb saját jövedelem jó alkalom arra, hogy a fiatalok tudatos pénzügyi szokásokat alakítsanak ki, ezért a K&H öt gyakorlati tanácsot gyűjtött össze számukra.

Több év után visszatért a pozitív tartományba a vállalatok következő egy évre szóló várakozásait mérő K&H nagyvállalati növekedési index, így a főindex jelenleg 9 ponton áll. A változás hátterében a makrogazdasági alindex 31 pontos ugrása játssza a legnagyobb szerepet, ezzel rekord magasságot, 17 pontot elérve. Az elmúlt 12 év mérései során még nem volt példa arra, hogy a makrogazdasági alindex magasabb lett volna, mint a saját gazdasági helyzetükre vonatkozó várakozásokat magába foglaló vállalati alindex, ami 5 pontnyi növekedés után jelenleg 6 ponton áll.

A magyarországi kkv-szektor következő egy évre vonatkozó várakozásait mérő K&H kkv bizalmi index – 4 év után – 2026 második negyedévében 21 százalékpontos, az eddigi legnagyobb ugrással visszatért a pozitív tartományba, így jelenleg 13 ponton áll. A korábban mért legnagyobb növekedés 18 pont volt, így az új kormány megválasztása rekord-optimizmust hozott a szektor számára.

A K&H innovációs index nemcsak történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett, de a közepes és nagyvállalati szektor körében a saját és az ország gazdasági kilátásait is kedvezően ítélik meg a kutatásban részt vevő cégek. A válaszadó vállalatok 47 százaléka ítélte saját kilátásait optimistán, míg az országét még kedvezőbben látják: majdnem kétharmaduk vár javulást. 

Jelentősen javult a magyarok pénzügyi ellenállóképessége az elmúlt egy évben, ezzel történelmi mélypontra csökkent a pénzügyileg legkiszolgáltatottabb középkorúak aránya. Míg tavaly a lakosság 42 százaléka legfeljebb egy hónapig tudott volna megélni a megtakarításaiból jövedelem nélkül, idén ez az arány 30 százalékra csökkent, ez pedig a K&H biztos jövő kutatás eddigi legalacsonyabb eredménye. Ezzel párhuzamosan a legalább fél évre elegendő tartalékkal rendelkezők aránya 37 százalékról 43 százalékra emelkedett. 

A fiatal dolgozók több mint fele stabilnak érzi munkahelyét, ugyanakkor mindössze 36%-uk érzi magát igazán megbecsültnek a K&H ifjúsági index 2026 első negyedéves adatai szerint. A kutatás arra is rámutatott, hogy a nyelvtudás továbbra is erősen meghatározza a fiatalok munkaerőpiaci lehetőségeit, miközben jelentős különbségek látszanak a fővárosi és vidéki válaszadók tapasztalatai között. 

Az EU-források hazahozatala a nagyvállalati szektor számára komoly beruházási és finanszírozási fordulatot jelenthet. A legnagyobb nyereség nem feltétlenül a közvetlen támogatásokban várható, hanem az infrastruktúra-, energia- és vállalati fejlesztési projektek új lendületében, a beszállítói láncok élénkülésében és a hosszabb lejáratú beruházási hitelkereslet visszatérésében lehet. Ahhoz, hogy a fentiek megvalósuljanak, kulcsfontosságú az időben érkező kifizetés, a gyors forrásfelhasználás és a kiszámíthatóbb üzleti környezet létrejötte.

Új szakaszba lépett a vállalatok fenntarthatósági gondolkodása: a K&H fenntarthatósági index szerint miközben a cégek továbbra is aktívan alkalmaznak fenntarthatósági intézkedéseket, egyre többen kivárnak a hosszabb távú stratégiai döntések terén. A K&H fenntarthatósági index 2026 első félévében 36 ponton állt, ami gyakorlatilag változatlan szintet jelent az előző félévhez képest.

A magyar gazdaságpolitikai hírek fókuszába kerültek a kis- és középvállalkozások versenyképességét érintő tervek. A májusban megalakult új kormány a jogállamisági kérdések rendezését és az európai uniós források lehívását jelölte meg a piaci környezet stabilizálásának egyik fő eszközeként.  A K&H bizalmi index eredményei strukturális elmozdulást mutatnak a hazai kkv-szektor forrásszerzési stratégiájában – kérdés, hogy az új kormányzati ciklus gazdaságpolitikai prioritásai, az uniós alapok lehívása és a nemzeti makrokörnyezet ezt a trendet milyen irányba fogja lendíteni.

A K&H mobilbankban 2026 márciusától elérhető mikrobiztosítások közül a járművezetői balesetbiztosítás a legnépszerűbb, a kötések több mint fele erre a termékre érkezett, a daganatdiagnosztikai biztosítást minden negyedik ügyfél választja, míg a magánemberi felelősségbiztosítás 16 százalékos arányt képvisel a mikrobiztosítások között. A szolgáltatás könnyű és gyors megoldást kínál a mindennapok során bármikor felmerülő kockázatok kezelésére. Az ügyfelek néhány kattintással, teljesen digitálisan köthetnek biztosításokat, a választási mintákból pedig az is látszik, hogy mely területeken érzik a legnagyobb szükségét a védelemnek.

A nyugdíjas évek Magyarországon egyre kevésbé jelentenek visszavonulást, sokan aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai  szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent. A nyugdíj melletti munkavállalás így az egyik leggyorsabban növekvő munkaerőpiaci jelenséggé vált itthon. A tendencia mögött nem csupán anyagi kényszer áll, sokak számára a munka a napi rutin, a társas kapcsolatok és a mentális frissesség megőrzésének eszköze. Hasonló igény jelenik meg a szenior önkéntesség elterjedésében is, amely nemcsak aktív közösségi részvételt kínál, hanem célt, rendszerességet és a mentális-fizikai jóllét megőrzésének lehetőségét az idősebb korosztály számára.

Több mint 30 milliárd forint értékben helyezett ki munkáshitelt a K&H a konstrukció 2025-ös indulása óta. A pénzintézet tapasztalatai szerint a fiatalok elsősorban autóvásárlásra fordítják a legfeljebb 4 millió forintos, kamatmentes forrást, míg a második leggyakoribb felhasználási cél az ingatlancélú költés. Az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg megközelíti a 3,9 millió forintot, ami arra utal, hogy az ügyfelek többsége közel a maximálisan elérhető összeget veszi igénybe.

A munkaerőpiacon egyre nagyobb szerepet kap a rugalmasság. A családos munkavállalók számára ma már nemcsak a fizetés, hanem a kiszámítható, élhető munkaszervezés is kulcskérdés. Miközben sok cég az irodai jelenlét erősítésén dolgozik, a dolgozók részéről egyre markánsabban jelenik meg az igény a munka és a magánélet egyensúlyát támogató megoldások iránt. A kutatások szerint különösen az aktív, gyermeket nevelő korosztály érzi ennek a hiányát a mindennapokban.

Tempót válthat a magyar gazdaság: az idén várható 1,5 százalékos GDP-növekedést jövőre 2,5 százalékos bővülés követheti. Ezzel párhuzamosan az éves infláció 2026-ban 3 százalék körül alakulhat, jövőre viszont 4 százalék környékén lehet a jelenlegi kilátások szerint – erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A szakember szerint fegyelmezett költségvetésre van szükség az euró bevezetése érdekében, emellett a termelékenységet fokozni kell. 

Minden második huszonéves fiatalnak nőttek a havi megélhetési költségei az elmúlt egy évben, miközben csak 36 százalékuk számolt be bevételnövekedésről. A kiadások átlagosan 14 ezer forinttal, a bevételek viszont mindössze 4 ezer forinttal emelkedtek, így a fiatalok mérlege átlagosan 10 ezer forinttal romlott a K&H ifjúsági index felmérés első negyedéves eredményei szerint. Összességében az látszik, hogy sok fiatal szorításban van a kiadási oldalt nézve.

Bár a május közepén érkezett országos esők némileg enyhítették a szárazságot, a tavaszi időszak első fele szinte teljesen csapadékmentes volt. A rendkívüli aszályhelyzet rányomja a bélyegét az idei európai termésvárakozásokra: az előrejelzések szerint az Európai Unióban a búza termése 8 százalékkal (128,7 millió tonnára), az árpáé pedig 9 százalékkal (52,3 millió tonnára) csökkenhet az előző évhez képest.

Véget ért a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő idei évada: a június 2–3-án megrendezett országos döntőben korosztályonként a legeredményesebb csapatok mérték össze tudásukat, és mind a négy korcsoportban megszülettek a győztesek. Az ország egyik legnagyobb diákoknak szóló pénzügyi vetélkedője idén rekordrészvétellel zajlott: több mint 16 ezer diák nevezett a versenyre, ami 13 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

Felélénkült a magyar kkv-szektor forrásszerzési kedve – derül ki a K&H bizalmi index első negyedéves kutatási adataiból. Bár a gazdasági környezet továbbra is számos kihívást tartogat, a vállalkozások egyre aktívabban keresik a fejlődéshez szükséges forrásokat. Az elmúlt egy évben a cégek harmada adott be pályázatot, és nőtt a sikeresen elnyert pályázatok száma is. Mindez arra utal, hogy a vállalkozások egyre tudatosabban és eredményesebben igazodnak el a támogatási rendszerben.

A forint a közelmúltban hirtelen és jelentős, 10-15 százalékos erősödést mutatott – amellyel a korábbi 390-400-as sávból 360 forint/euró alatti szintre ugrott. Ez a változás alapjaiban rajzolja át a hazai agrárvállalkozások pénzügyi terveit. Az árfolyamváltozás hatása kettős: egyszerre jelent komoly kihívást az exportőrök vagy a kvázi exportőrök mindennapi likviditásra és hoz némi könnyebbséget a beruházások esetében a külföldi eszközök, technológiák beszerzése kapcsán.

Történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett a közepes és nagyvállalati szektor körében mért innovációs index a K&H felmérése szerint. A mutatószám fél év alatt 6 pontos növekedést ért el, mivel az azt alkotó mind a négy almutató – a digitális, a tervezett, a megvalósult innováció, valamint az innovációs stratégia alindex is – rekord szintre került. A bank közelmúltbéli innovációi abba az irányba mutatnak, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre inkább élethelyzetekhez igazodó ökoszisztémává alakulnak – hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.

A hazai kkv-k jelentős része nem használja ki az energiahatékonysági és energiatárolási beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket, pedig ezeknél az elszámolható költségek akár 30–45 százaléka is leírható, és a kedvezmények a fizetendő társasági adó akár 70 százalékáig érvényesíthetők, miközben 2026-tól új, környezetvédelmi célú kedvezmények is elérhetők.

A középkorúak több mint felének nőtt a bevétele az elmúlt egy évben. A válaszadók 52 százaléka számolt be jövedelemnövekedésről, miközben 15 százalékuknál csökkentek a bevételek a K&H biztos jövő kutatása szerint, amely a 30-59 évesek bevételeinek és kiadásainak változását is vizsgálta. A megélhetési költségek ugyanakkor továbbra is erős nyomást jelentenek: a megkérdezettek 77 százaléka költségnövekedést érzékelt. A kép így kettős: a háztartások egy részénél javult a bevételi oldal, ugyanakkor a megélhetési költségek emelkedése továbbra is jelentős terhet jelent. Az adatok összességében azt mutatják, hogy a költségek növekedése átlagosan meghaladta a bevételek emelkedését. 
 

Az olcsó termékek sokszor többe kerülnek: a rövid élettartam miatt akár kétszer-háromszor is újra kell vásárolni őket. A valódi költség így gyakran csak később derül ki, nem a pénztárnál. Ez a szemlélet is központi témája lesz a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő június eleji döntőjének.

Az idén hosszabb pihenést nem tervező 30-59 évesek többsége nem azért mond le a kikapcsolódásról, mert nincs kedve utazni, hanem mert nincs rá elég pénze. A K&H biztos jövő kutatásának első negyedéves eredményei szerint idén a középkorúak 59 százaléka nem készül legalább 5 napos pihenésre. Többségük, 72 százalékuk anyagi okokra hivatkozott, ez pedig megfelel az elmúlt évek eredményei alapján kirajzolódó trendnek. Míg 2022-ben a válaszadók 58 százaléka említette a pénzhiányt a hosszabb kikapcsolódás akadályaként, a következő években ez az arány már 71–78 százalékra emelkedett. 

A K&H nagyvállalati növekedési index felmérés 2026 első negyedévi adatai azt mutatják, hogy a hazai nagyvállalati szektorban az informatikai, digitális és innovációs fejlesztések terén felfelé ível a beruházási kedv. Bár a főindex stagnál, alindexek tekintetében az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatási szektor a rövid távú bizonytalanságok ellenére is határozott elképzelésekkel fordul rá a következő évre; tízből majdnem minden negyedik vállalat készül fejlesztésekre.

Jön a pünkösdi hosszú hétvége, amelyen a húsvéti időszakhoz hasonlóan változik a bankkártyások forgatókönyve. Miközben az ünnepi vasárnapokon a boltzár miatt visszaesik a vásárlások száma és összege, az azt megelőző szombatokon jelentős élénkülés látható. A K&H saját adatai szerint 2025-ben különösen a pünkösdi hosszú hétvégét megelőző szombat emelkedett ki: ezen a napon a belföldi kártyás vásárlások száma 39 százalékkal, összértéke pedig 49 százalékkal haladta meg egy átlagos szombat forgalmát. Mindeközben éves szinten továbbra is markáns növekedés látható a bankkártyás fizetések számában és összegében, ezen belül pedig az okoseszközös fizetések is kétszámjegyű bővülést mutatnak.