hírek és hivatalos közzétételek

A KSH adatai szerint az infláció 2026 júniusában 1,7 százalékra lassult, a középkorú magyarok azonban még mindig átlagosan 15 százalékos drágulást érzékelnek a K&H biztos jövő kutatás friss, második negyedéves eredményei szerint. A különbség látványos: a mindennapi árérzet jóval lassabban követi a statisztikai infláció mérséklődését. A kutatás ugyanakkor fordulatot is jelez: a következő egy évre várt átlagos áremelkedés ugyanis a tavaly májusi 9 százalékról idén 1 százalékra csökkent.

A K&H nagyvállalati növekedési index második negyedéves eredményei több fronton is pozitív jövőképet vetítenek elénk a nagyvállalatok gondolkodásáról a következő egy évre. Rekordmagas makrogazdasági részindex, felfelé ívelő profitvárakozások, rövid és hosszú távú javulás a gazdasági helyzetben, erősödő forint: több területen is érezhető a kedvező irányú elmozdulás a döntéshozók gondolkodásában.

Az aktív kereső fiatalok 81 százaléka számít fizetésemelésre az idei évben, ami jelentős növekedést jelent az év eleji várakozásokhoz képest – derül ki a K&H ifjúsági index második negyedéves kutatásából. A dolgozó fiatalok több mint egynegyede ráadásul arra számít, hogy a bérnövekedés mértéke az inflációt is meghaladja majd, miközben jelentősen csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem várnak változást a fizetésükben.

Rendkívül súlyos, az egész EU-t érintő aszályhelyzet alakult ki, amely hazánk termésmennyiségére és minőségére is hatással van. A növénytermesztők nem csupán az időjárási viszontagságokkal, hanem az alacsony piaci árakkal is kénytelenek szembenézni: miközben a helyi termésmennyiség csökken, a globális túlkínálat miatt a gabonaárak stagnálnak. Ez a kettős nyomás kihívás elé állítja a gazdákat, akik számára a túlélés egyik kulcsa a prémium minőség előtérbe helyezése lehet.

Jelentősen erősödött a fejlesztési kedv a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index legfrissebb kutatása szerint. Az új termék vagy szolgáltatás bevezetését tervező cégek aránya fél év alatt több mint kétszeresére, 13 százalékról 29 százalékra emelkedett. A tervezett innováció alindex ezzel párhuzamosan 21 pontról 29 pontra nőtt, miközben a vállalatok 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami a kutatás történetének legmagasabb értéke.

Rekordszintre emelkedett a mesterséges intelligencia használata a magyar közép- és nagyvállalatok körében a K&H innovációs index felmérés legfrissebb adatai szerint. A legalább 300 millió forintos éves árbevételű cégek 58 százaléka már alkalmaz valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, miközben az AI-fejlesztést végző vállalatok aránya is történelmi csúcsra, az előző féléves 24-ről 36 százalékra nőtt.

Rekordmagas, 44 pontos értéket ért el a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe a K&H fenntarthatósági index 2026 első félévi felmérése szerint. A javulás hátterében nem elsősorban a szabályozói megfelelés áll, hanem az a felismerés, hogy az aszály, a vízhiány, a szélsőséges időjárási események és az ezekből fakadó üzleti kockázatok közvetlenül befolyásolják a vállalkozások működését és versenyképességét.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az AI-asszisztensekre épülő digitális fizetés: a Mastercard bevezette az ehhez szükséges Agent Pay technológiát, amelynek fogadására a K&H is felkészítette rendszereit. A bank rendszerei már képesek azonosítani azokat a tranzakciókat, amelyeket a felhasználó megbízásából mesterséges intelligencia alapú alkalmazások indítanak. Ez fontos lépés afelé, hogy a jövőben az AI-asszisztensek a kereséstől a fizetésig támogathassák a vásárlási folyamatot.

A 30–59 éves magyarok 19 százaléka csak akkor tud félretenni, ha egyszerre nagyobb összeghez jut, miközben további 19 százalék egyáltalán nem tud megtakarítani. Ugyanakkor stabilan mintegy minden harmadik középkorú már a hónap elején elkülöníti a megtakarításra szánt összeget – derül ki a K&H biztos jövő kutatásának második negyedéves eredményeiből. A rendszeres, tudatos megtakarítás továbbra sem általános, ráadásul jelentős különbségek látszanak jövedelem, végzettség és lakóhely szerint is.

A vállalatok egyre nagyobb része már nem megérzésekre, hanem adatvezérelt rendszerekre és mesterséges intelligenciára bízza a HR-döntéseket, ami alapjaiban írja át a munka világát. Csendben, de gyökeresen alakul át, hogyan vesznek fel embereket, hogyan mérik a teljesítményt, és hogyan döntenek a jövő munkaerejéről. A háttérben egy mély átalakulás zajlik, ami nemcsak annyit jelent, hogy digitalizálják az adminisztrációt, hanem azt is, hogy a döntések mögött mérhető, valós idejű adatok állnak. A vállalatok ma már képesek előre jelezni a fluktuációt, pontosan látni, hol vannak kritikus készséghiányok, és azt is mérni, hogy egy-egy képzési program vagy toborzási kampány milyen üzleti eredményt hoz.

Több mint 20 ezer fiatal szerezhet munkatapasztalatot idén nyáron a Nyári Diákmunka Programban, sokan iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát. Az első jelentősebb saját jövedelem jó alkalom arra, hogy a fiatalok tudatos pénzügyi szokásokat alakítsanak ki, ezért a K&H öt gyakorlati tanácsot gyűjtött össze számukra.

Több év után visszatért a pozitív tartományba a vállalatok következő egy évre szóló várakozásait mérő K&H nagyvállalati növekedési index, így a főindex jelenleg 9 ponton áll. A változás hátterében a makrogazdasági alindex 31 pontos ugrása játssza a legnagyobb szerepet, ezzel rekord magasságot, 17 pontot elérve. Az elmúlt 12 év mérései során még nem volt példa arra, hogy a makrogazdasági alindex magasabb lett volna, mint a saját gazdasági helyzetükre vonatkozó várakozásokat magába foglaló vállalati alindex, ami 5 pontnyi növekedés után jelenleg 6 ponton áll.

A magyarországi kkv-szektor következő egy évre vonatkozó várakozásait mérő K&H kkv bizalmi index – 4 év után – 2026 második negyedévében 21 százalékpontos, az eddigi legnagyobb ugrással visszatért a pozitív tartományba, így jelenleg 13 ponton áll. A korábban mért legnagyobb növekedés 18 pont volt, így az új kormány megválasztása rekord-optimizmust hozott a szektor számára.

A K&H innovációs index nemcsak történelmi csúcsra, 33 pontra emelkedett, de a közepes és nagyvállalati szektor körében a saját és az ország gazdasági kilátásait is kedvezően ítélik meg a kutatásban részt vevő cégek. A válaszadó vállalatok 47 százaléka ítélte saját kilátásait optimistán, míg az országét még kedvezőbben látják: majdnem kétharmaduk vár javulást. 

Jelentősen javult a magyarok pénzügyi ellenállóképessége az elmúlt egy évben, ezzel történelmi mélypontra csökkent a pénzügyileg legkiszolgáltatottabb középkorúak aránya. Míg tavaly a lakosság 42 százaléka legfeljebb egy hónapig tudott volna megélni a megtakarításaiból jövedelem nélkül, idén ez az arány 30 százalékra csökkent, ez pedig a K&H biztos jövő kutatás eddigi legalacsonyabb eredménye. Ezzel párhuzamosan a legalább fél évre elegendő tartalékkal rendelkezők aránya 37 százalékról 43 százalékra emelkedett. 

A fiatal dolgozók több mint fele stabilnak érzi munkahelyét, ugyanakkor mindössze 36%-uk érzi magát igazán megbecsültnek a K&H ifjúsági index 2026 első negyedéves adatai szerint. A kutatás arra is rámutatott, hogy a nyelvtudás továbbra is erősen meghatározza a fiatalok munkaerőpiaci lehetőségeit, miközben jelentős különbségek látszanak a fővárosi és vidéki válaszadók tapasztalatai között. 

Az EU-források hazahozatala a nagyvállalati szektor számára komoly beruházási és finanszírozási fordulatot jelenthet. A legnagyobb nyereség nem feltétlenül a közvetlen támogatásokban várható, hanem az infrastruktúra-, energia- és vállalati fejlesztési projektek új lendületében, a beszállítói láncok élénkülésében és a hosszabb lejáratú beruházási hitelkereslet visszatérésében lehet. Ahhoz, hogy a fentiek megvalósuljanak, kulcsfontosságú az időben érkező kifizetés, a gyors forrásfelhasználás és a kiszámíthatóbb üzleti környezet létrejötte.

Új szakaszba lépett a vállalatok fenntarthatósági gondolkodása: a K&H fenntarthatósági index szerint miközben a cégek továbbra is aktívan alkalmaznak fenntarthatósági intézkedéseket, egyre többen kivárnak a hosszabb távú stratégiai döntések terén. A K&H fenntarthatósági index 2026 első félévében 36 ponton állt, ami gyakorlatilag változatlan szintet jelent az előző félévhez képest.

A magyar gazdaságpolitikai hírek fókuszába kerültek a kis- és középvállalkozások versenyképességét érintő tervek. A májusban megalakult új kormány a jogállamisági kérdések rendezését és az európai uniós források lehívását jelölte meg a piaci környezet stabilizálásának egyik fő eszközeként.  A K&H bizalmi index eredményei strukturális elmozdulást mutatnak a hazai kkv-szektor forrásszerzési stratégiájában – kérdés, hogy az új kormányzati ciklus gazdaságpolitikai prioritásai, az uniós alapok lehívása és a nemzeti makrokörnyezet ezt a trendet milyen irányba fogja lendíteni.

A K&H mobilbankban 2026 márciusától elérhető mikrobiztosítások közül a járművezetői balesetbiztosítás a legnépszerűbb, a kötések több mint fele erre a termékre érkezett, a daganatdiagnosztikai biztosítást minden negyedik ügyfél választja, míg a magánemberi felelősségbiztosítás 16 százalékos arányt képvisel a mikrobiztosítások között. A szolgáltatás könnyű és gyors megoldást kínál a mindennapok során bármikor felmerülő kockázatok kezelésére. Az ügyfelek néhány kattintással, teljesen digitálisan köthetnek biztosításokat, a választási mintákból pedig az is látszik, hogy mely területeken érzik a legnagyobb szükségét a védelemnek.