hírek és hivatalos közzétételek

A vállalatok ma már nem csak piaci pozíciójuk erősítésére fókuszálnak, hanem tudatosan építik belső erőforrásaikat is, hogy versenyképesek maradjanak. A munkavállalói jóllét mára valódi üzleti kérdés lett, mert a munkatársak teljesítménye, lojalitása és hatékonysága közvetlen hatással van a vállalati eredményességre. A fluktuációnak viszont több, láthatatlan költsége is adódik, amelyek például a munkahelyváltást megelőző motiválatlanságból, a kevéssé hatékony munkavégzésből, vagy éppen az új belépő betanulásából adódnak. Ezzel párhuzamosan a jóllétet támogató intézkedések egyre inkább mérhető befektetésként jelennek meg a mindennapokban. Ezt támasztja alá a K&H nagyvállalati növekedési indexe is, amely szerint a vállalatok 88 százaléka stagnáló létszámmal tervez 2026-ra, tehát a megtartásra fókuszál.

A síszezon minden évben látványosan megmozgatja az utasbiztosítási piacot: az ünnepek előtti hetekben megugranak a kötések, januárban–februárban pedig a téli sportok és a rövidebb külföldi pihenések tartják fenn a keresletet. A K&H adatai szerint 2024-ről 2025-re decemberben 16 százalékkal nőtt, miközben januárban 7 százalékkal, februárban pedig 4 százalékkal csökkent a megkötött utasbiztosítások száma. A trend arra utal, hogy sokan már év végén „előre bebiztosítják” a téli utazást, ugyanakkor az év elején óvatosabbak a döntések – miközben egy káresemény átlagos összege a síszezonban különösen indokolttá teszi a megfelelő fedezet kiválasztását.

Idén hat, 40 év alatti gyermekorvos vehette át a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díjat, amely a fiatal szakemberek elhivatottságát és kreativitását ismeri el. A kitüntetés célja, hogy támogassa és ösztönözze őket az innovatív, gyermekközpontú gyógyításra. A díjazottak a legnehezebb pillanatokban is megnyugvást és biztonságot nyújtanak a gyerekeknek és családjaiknak, miközben a legmodernebb eszközökkel, például tű nélküli injektorral, kaméleon kamerával vagy digitális sztetoszkóppal segítik a gyógyulást. Emellett értő figyelemmel, türelemmel és őszinte törődéssel kísérik végig a gyermekeket a felépülés folyamatában.

A fiatalok táborát kettős megtakarítási attitűd jellemzi: miközben 55 százalék rendelkezik valamilyen tartalékkal, a fennmaradó 45 százaléknak jelenleg nincs félretett pénze. A megtakarításhoz való hozzáállást jól mutatja, hogy 24 százalékuk egyáltalán nem is szokott félretenni, 28 százalékuk pedig rendszertelenül, vagy csak akkor, ha nagyobb összeghez jut. A tudatosabbak, a huszonévesek harmada már a hónap elején félretesz, 14 százalékuk pedig a hónap végén megmaradó összeget halmozza fel. Így a korosztály tagjai – beleszámítva azokat is, akiknek nincs megtakarítása – átlagosan 807 ezer forint félretett tartalékkal rendelkeznek és elsősorban utazásra és lakásra takarékoskodnak. A K&H ifjúsági index több mint tíz éve végzett felmérései alapján ez újabb rekordmagas összegnek számít.

A fiatalok átlagos nettó jövedelme havonta 252 ezer forint és 55 százalékuk rendelkezik valamilyen megtakarítással a K&H ifjúsági indexe szerint. A megtakarítók körében ugyanakkor a „meddig elég a tartalék” kérdésnél már nagy a szórás: 40 százalékuk legfeljebb egy hónapra, 26 százalékuk pedig maximum három hónapra elegendő pufferrel rendelkezik, míg 34 százalékuk legalább 6 hónapig meg tudna élni a felhalmozott összegből, ha nem lenne semmilyen bevétele.