hírek és hivatalos közzétételek

Rekordot döntött a magyar huszonévesek átlagos megtakarítása. A K&H ifjúsági index második negyedéves felmérése szerint az összeg átlagosan már 977 ezer forint. A növekvő megtakarítások mögött egyre tudatosabb pénzügyi tervezés áll: a fiatalok többsége már rendelkezik félretett pénzzel, amelyet elsősorban lakáscélra, utazásra vagy autóvásárlásra szán.

A K&H új funkcióval bővíti parkolási szolgáltatását, így az ügyfelek a folyamatban lévő parkolásukat már mobilbanki bejelentkezés nélkül is megtekinthetik és kezelhetik. A szolgáltatásnak 2026. április 30-ig több mint 43 ezer regisztrált felhasználója volt, akik összesen több mint 278 ezer sikeres parkolási tranzakciót hajtottak végre.

Az idei nyár egyik fő megoldandó feladata a rekordhőséghez való alkalmazkodás, és az ezzel járó tartós aszály okozta károk kezelése, ami komoly kihívások elé állítja hazánk energia- és gazdasági rendszerét. A rekordalacsony dunai vízállás, a Paksi Atomerőmű teljesítményének visszaesése, a mezőgazdasági károk és az áramimport növekedése mind hatással vannak a kkv-szektor mindennapjaira, hűtési kapacitására és energiagazdálkodására.

A magyar háztartások közvetlen tőzsdei részvényvagyona hat év alatt több mint négyszeresére nőtt, és először közelítette meg a 4 ezer milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a részvények aránya a teljes pénzügyi vagyonon belül 3 százalék fölé emelkedett, ami a lakossági megtakarítások szerkezetének fokozatos átalakulását jelzi. A K&H Értékpapír elemzése szerint ez arra utal, hogy a hazai megtakarítók egyre nagyobb nyitottságot mutatnak a hosszú távú részvénybefektetések iránt.

A családi vállalkozások körében emelkedett optimizmus figyelhető meg: a szektor makrogazdasági várakozásait mérő indexe 19 pontos ugrással a pozitív tartományba került, jelenleg 12 ponton áll. A pénzügyi kilátásokat illetően a cégek mérsékelt, de stabil növekedést valószínűsítenek a következő időszakra, ami enyhén javuló bevételi- és profitvárakozásokban mutatkozhat meg. A munkaerőpiaci terveket nézve kifejezetten elszántak a családi cégek: bővítési szándékaik még a nagyvállalati szektor átlagát is felülmúlják – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index idei második negyedéves kutatási eredményeiből.

Egy átlagos önéletrajz ma már nem elég ahhoz, hogy valaki esélyt kapjon egy állásinterjúra. A szakértők szerint 2026-ra az önéletrajz már nem egyszerű „adatlap”, hanem tudatosan felépített, személyes marketinganyag, amelynek egyszerre kell megfelelnie az AI-alapú szűrésnek, a HR-esek gyors döntési logikájának és a vezetők elvárásainak is.

A K&H tovább bővítette digitális pénzügyi asszisztense, Kate szolgáltatásait: a K&H mobilbankban már beazonosított időpontfoglalás is elérhető. Az új megoldás gyorsabbá és könnyebbé teszi az ügyfélponti ügyintézést, hiszen az ügyfelek Kate segítségével néhány lépésben foglalhatnak időpontot, szükség esetén lemondhatják vagy újrafoglalhatják azt, érkezéskor pedig be is jelentkezhetnek. A fejlesztés a mindennapi élethelyzetekhez igazodva még kényelmesebb ügyfélélményt kínál.

Tovább emelkedett a fiatalok személyes jövedelme: a 19–29 évesek becsült átlagos havi bevétele nettó 294 ezer forintra nőtt a második negyedévben, ami történelmi rekordot jelent a K&H ifjúsági index több mint egy évtizedes idősorában. A javulást jól mutatja, hogy a fiataloknak már csak 8,5 százaléka nem rendelkezik saját jövedelemmel, miközben egyre többen jelennek meg a magasabb jövedelmi kategóriákban.

A közel-keleti régióban zajló események a hazai vállalati szektort is kihívások elé állítják. A K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb adatai szerint minden negyedik cég a következő egy évre szóló várakozásaira jelentős hatással van a közel-keleti konfliktus. A kisebb vállalatok érzik magukat leginkább érintettnek, és a legnagyobbak gondolják úgy, hogy csak elenyésző mértékben befolyásolja vállalatukat árbevétel, nyereségesség, vagy beruházások tekintetében.

Drasztikusan csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek a saját cégüket érintő közterhek növekedésével számolnak. A várakozások javulása minden cégméret esetében megfigyelhető a K&H kkv bizalmi index második negyedéves adatai alapján; a legjelentősebb elmozdulást a legnagyobb cégeknél mérték.

A vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséről sokaknak még mindig a költséges technológiai fejlesztések vagy energiahatékonysági beruházások jutnak eszébe. Pedig létezik egy ennél jóval egyszerűbb lehetőség is: a zöldáram vásárlása. A K&H fenntarthatósági indexe szerint ennek ellenére jelenleg mindössze a hazai vállalatok 2 százaléka él ezzel a megoldással, miközben a zöldáram a vállalati működéshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyik leggyorsabban elérhető eszköze lehet.

A digitális bankolás mögött láthatatlan, de kritikus infrastruktúra áll. Ez a háttér biztosítja mindazt, amit az ügyfelek a banki ügyintézés során természetesnek vesznek: a gyorsaságot, a stabilitást és a biztonságot. A K&H esetében ez egy olyan, folyamatosan megújuló, nagyvállalati szintű IT-ökoszisztéma, amely nemcsak a napi működést biztosítja, hanem a pénzügyi szolgáltatásainak is alapját képezi.

Látványos, felfelé ívelő tendenciát mutat a kis- és középvállalkozások várakozásai a kormányzati intézkedések vállalkozásbarát mivoltával kapcsolatban – derül ki a legfrissebb K&H bizalmi index negyedéves kutatási adataiból. A szektor szereplőinek visszajelzései alapján 40 százalékkal többen vannak azok, akik bizalommal tekintenek a következő egy évre e téren, amivel a mutató megdöntötte a korábbi, 2010-ben mért 38 százalékos rekordot is.

Kedvező befektetői hangulat jellemzi a nyár kezdetét: a K&H Értékpapír legfrissebb befektetői hangulatindexe 40 ponton áll, miután a megkérdezettek 56 százaléka a részvénypiacok emelkedésére számít a következő hat hónapban. A kevésbé bizakodók aránya 16 százalék volt, így a mutató továbbra is átlag feletti optimizmust jelez.

Sorozatban harmadik alkalommal nyerte el a K&H a Magyarország Legjobb Digitális Bankja (Hungary’s Best Digital Bank) díjat a Euromoney Awards for Excellence nemzetközi versenyén. A rangos elismerés azt igazolja, hogy a K&H következetes digitális fejlesztéseivel olyan szolgáltatásokat épít, amelyek az ügyfelek mindennapi élethelyzeteire reagálnak, és a bankolást egyre könnyebbé, gyorsabbá és személyre szabottabbá teszik.

Az idei év júniusában, nyolc év után először, a hazai sertésállományban is megjelent az afrikai sertéspestis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A EU sertéspiac alapvetően továbbra is szorításban van az európai árcsökkenés hatására, a magyar termelők pedig okkal tarthatnak a kereskedelmi korlátozásoktól is. Pánikra azonban semmi ok: az uniós és a globális számokat látva a hazai sertésexport egésze nincs veszélyben.

A KSH adatai szerint az infláció 2026 júniusában 1,7 százalékra lassult, a középkorú magyarok azonban még mindig átlagosan 15 százalékos drágulást érzékelnek a K&H biztos jövő kutatás friss, második negyedéves eredményei szerint. A különbség látványos: a mindennapi árérzet jóval lassabban követi a statisztikai infláció mérséklődését. A kutatás ugyanakkor fordulatot is jelez: a következő egy évre várt átlagos áremelkedés ugyanis a tavaly májusi 9 százalékról idén 1 százalékra csökkent.

A K&H nagyvállalati növekedési index második negyedéves eredményei több fronton is pozitív jövőképet vetítenek elénk a nagyvállalatok gondolkodásáról a következő egy évre. Rekordmagas makrogazdasági részindex, felfelé ívelő profitvárakozások, rövid és hosszú távú javulás a gazdasági helyzetben, erősödő forint: több területen is érezhető a kedvező irányú elmozdulás a döntéshozók gondolkodásában.

Az aktív kereső fiatalok 81 százaléka számít fizetésemelésre az idei évben, ami jelentős növekedést jelent az év eleji várakozásokhoz képest – derül ki a K&H ifjúsági index második negyedéves kutatásából. A dolgozó fiatalok több mint egynegyede ráadásul arra számít, hogy a bérnövekedés mértéke az inflációt is meghaladja majd, miközben jelentősen csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem várnak változást a fizetésükben.

Rendkívül súlyos, az egész EU-t érintő aszályhelyzet alakult ki, amely hazánk termésmennyiségére és minőségére is hatással van. A növénytermesztők nem csupán az időjárási viszontagságokkal, hanem az alacsony piaci árakkal is kénytelenek szembenézni: miközben a helyi termésmennyiség csökken, a globális túlkínálat miatt a gabonaárak stagnálnak. Ez a kettős nyomás kihívás elé állítja a gazdákat, akik számára a túlélés egyik kulcsa a prémium minőség előtérbe helyezése lehet.