hírek és hivatalos közzétételek

A 2026-os év elején jelentős árkorrekció jellemzi a sertéságazatot Európában. A tavalyi év második felében elindult árcsökkenés tartósnak bizonyul: Magyarországon az élősertés ára a 2025 elején jellemző, kilogrammonként 700 forintos szintről néhány hónap alatt 450 forint körüli értékre csökkent, miközben az önköltségi szint országos átlagot tekintve 475 forint körül alakul. A jelenlegi piaci környezet fokozott alkalmazkodást igényel a sertéstartóktól, különösen a likviditás és a beruházási döntések tekintetében.

A magyar kis- és középvállalkozások számára az idei évben a beruházások kerülhetnek fókuszba, ugyanis a cégvezetők kétharmada tervezi vállalkozása korszerűsítését: legutóbb 2022 utolsó negyedévében volt ilyen magas a fejlesztési szándék. A legtöbben gépesítésre és informatikai fejlesztésekre szeretnék fordítani a beruházási forrásaikat – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2025 negyedik negyedéves adataiból.

Januárban a bankok egységes díjkimutatást küldenek az ügyfeleknek. Bár a neve elsőre hivatalosnak és bonyolultnak hangzik, valójában egy közérthető összefoglaló arról, mennyibe kerültek az elmúlt évben a bankszámlához kapcsolódó szolgáltatások. A szülőknek ez jó alkalom lehet arra, hogy a gyerekekkel együtt átbeszéljék: miért fizetünk a banknak, melyik szolgáltatás mire jó.

A vállalatok ma már nem csak piaci pozíciójuk erősítésére fókuszálnak, hanem tudatosan építik belső erőforrásaikat is, hogy versenyképesek maradjanak. A munkavállalói jóllét mára valódi üzleti kérdés lett, mert a munkatársak teljesítménye, lojalitása és hatékonysága közvetlen hatással van a vállalati eredményességre. A fluktuációnak viszont több, láthatatlan költsége is adódik, amelyek például a munkahelyváltást megelőző motiválatlanságból, a kevéssé hatékony munkavégzésből, vagy éppen az új belépő betanulásából adódnak. Ezzel párhuzamosan a jóllétet támogató intézkedések egyre inkább mérhető befektetésként jelennek meg a mindennapokban. Ezt támasztja alá a K&H nagyvállalati növekedési indexe is, amely szerint a vállalatok 88 százaléka stagnáló létszámmal tervez 2026-ra, tehát a megtartásra fókuszál.

A síszezon minden évben látványosan megmozgatja az utasbiztosítási piacot: az ünnepek előtti hetekben megugranak a kötések, januárban–februárban pedig a téli sportok és a rövidebb külföldi pihenések tartják fenn a keresletet. A K&H adatai szerint 2024-ről 2025-re decemberben 16 százalékkal nőtt, miközben januárban 7 százalékkal, februárban pedig 4 százalékkal csökkent a megkötött utasbiztosítások száma. A trend arra utal, hogy sokan már év végén „előre bebiztosítják” a téli utazást, ugyanakkor az év elején óvatosabbak a döntések – miközben egy káresemény átlagos összege a síszezonban különösen indokolttá teszi a megfelelő fedezet kiválasztását.