hírek és hivatalos közzétételek

A magyar élelmiszeripar jövedelmezősége és termelékenysége továbbra is elmarad az uniós átlagtól. A szektor energiahatékonyságban a 27 tagállam közül jelenleg a 25. helyen áll, termelékenységben pedig a 18., ami jelzi a lehetőséget a fejlődésre.

A K&H ingatlanfinanszírozási üzletága idén is bekerült a nemzetközi élvonalba. A pénzintézet nyerte el a „legjobb ingatlanfinanszírozó banknak” járó címet az Euromoney 2025-ös Real Estate Awards versenyén. Az elismerés annak a dinamikus növekedésnek és szakmai teljesítménynek szól, amely a K&H-t a hazai kereskedelmi ingatlanfinanszírozás egyik vezető szereplőjévé teszi, és aminek két fő pillére az erős piaci jelenlét és a zöld fókusz. A K&H kereskedelmi ingatlanfinanszírozási portfóliója 2024-ben 32 százalékkal nőtt, amivel elérte a 248 milliárd forintot. A 2024–2025-ös időszakban megvalósított és előkészítés alatt álló ügyletek 90 százaléka ráadásul zöld minősítésű, amivel a bank a hazai zöld ingatlanhitelezés élvonalában helyezkedik el.

Rekordszintre, 625 ezer forintra emelkedett a 30–59 évesek átlagos nettó háztartási jövedelme a harmadik negyedévben, ez az összeg a K&H biztos jövő felmérésének eddigi legmagasabb értéke, a becsült mediánérték pedig 518 ezer forint volt.  A megkérdezettek 26 százaléka alacsony, 35 százaléka közepes, 39 százaléka pedig magas jövedelmi kategóriába tartozik, miközben a 2015-ös indulás óta többször is felfelé kellett igazítani a jövedelmi sávok határait az emelkedő jövedelmek és az infláció miatt. A K&H biztos jövő felmérésén alapuló kutatás, amely a 30–59 évesek jövedelmi helyzetét és anyagi biztonságérzetét is vizsgálta, azt mutatja, hogy az átlagjövedelem tartósan magas szinten áll, és ezzel párhuzamosan a magukat kifejezetten anyagi biztonságban érzők aránya 30 százalékra nőtt.

A K&H nyugdíjkihívása a Kreatív Prizma versenyen ezüst díjat nyert az Influencer PR-kampányok kategóriájában, miután egymás után két évadban is közelebb hozta a fiatalokhoz az öngondoskodás, a megtakarítás és a nyugdíjbiztosítások témáját.

A kormány döntése értelmében 2025 decemberétől 2026 áprilisáig ismét lehetőség nyílik hideg élelmiszerek vásárlására a SZÉP kártyával. A korábban nagy népszerűségnek örvendő intézkedés visszatérése megkönnyíti a mindennapi bevásárlást, miközben a kiterjesztett árréscsökkentés tizennégy további termékcsoportra is kedvező hatással lesz. A döntés átírja a béren kívüli juttatásként használt SZÉP kártya szerepét, amely eddig elsősorban rekreációs és vendéglátási célokat szolgált. Az év végéig vérhatóan látványosan élénkíti az idei SZÉP kártya-forgalmat is.

A K&H évek óta egy minikosárral követi a gyerekinfláció alakulását, vagyis azt, hogyan változnak azoknak a termékeknek az árai, amelyek a gyerekek körében népszerűek vagy épp fontosak lehetnek. A kosárban szereplő hat tétel – a gyümölcsjoghurt, a kakaós csiga, a literes narancslé, a hamburger, a hátizsák és a szemüvegkeret – ára összesen idén októberben 44 671 forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 42 159 forinttal. Az egyes termékek közül a gyümölcsjoghurt eredménye a legkedvezőbb a gyerekek számára, a termék ára ugyanis csökkent, amiben szerepet játszhat, hogy árrésstopos termékről van szó.

A K&H fenntarthatósági index 2025 második félévében 35 pontot ért el, így továbbra is a 35–40 pontos sáv alsó felében tartózkodik, 4 pontot csökkenve az elmúlt félévhez képest. A vállalatok fenntarthatósági aktivitását mérő öt alindex közül a társadalmi felelősségvállalás alindex lőtt ki, a többinél inkább a kivárás jellemző.

A K&H tapasztalatai szerint országosan továbbra is kimagasló az érdeklődés az Otthon Start Program iránt, amely az államilag támogatott, magas összegű lakáshitel révén kiemelkedően jó lehetőséget kínál az első lakást vásárlóknak. A program népszerűsége a vidéki térségekben is erős, ahol a kedvezményes konstrukció ugyanúgy sokak számára tette elérhetővé a saját otthon megteremtését.

Sokkal magasabb pénzromlást éreznek a középkorúak, mint amit a hivatalos számok tükröznek. A K&H biztos jövő index harmadik negyedéves felmérése szerint a 30-59 évesek úgy hiszik, idén szeptemberben átlagosan 21 százalék volt az éves infláció. Ez a vélt drágulási tempó szinte megegyezik a tavaly ilyenkor mért értékkel, ami arra utal, hogy a lakosság jelentős része nem hiszi el, hogy lassul az áremelkedés. A legtöbben a következő évben is tartósan magas, de mérséklődő ütemű áremelkedésre számítanak.

A magyar nagyvállalatok fele továbbra is stabil fejlesztési kedvvel vág neki a következő évnek: a cégek 52 százaléka tervez a következő tizenkét hónap során valamilyen beruházást vagy fejlesztést – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 harmadik negyedéves adataiból.

A Magyar Nemzeti Bank a K&H Biztosítónak ítélte oda a Zöld Pénzügyek Díjat „Zöld Biztosító és Pénztár” kategóriában. Az elismerést azok a pénzügyi intézmények kapják, amelyek működésükben és szolgáltatásaikban is élen járnak a zöld átállás támogatásában. A K&H fenntarthatósági törekvései az elektromos járművekhez kapcsolódó biztosításoktól kezdve az energiahatékony ingatlanok és megújuló energiaforrások előnyben részesítéséig számos területen megjelennek. A biztosító a digitális fejlesztések révén is csökkenti környezeti lábnyomát, ebben pedig az ügyfelek kiváló partnerek: a lakáskárok közel 90, a gépjárműkárok 67 százaléka már online kerül bejelentésre. Ráadásul az állami támogatással igényelhető nyugdíjbiztosítások közül minden negyediket ma már mobilon kötik.

A magyar élelmiszeripar versenyképessége szoros összefüggésben áll a jövedelmezőséggel és a költségstruktúrával. A legnagyobb költségelemek – az alapanyag, a működés és feldolgozás költségei – ezek a teljes költségstruktúra 65 százalékát teszik ki.

A dolgozó fiatalok közül minden második stabilnak érzi az állását. 43 százalékuk szerint meg is becsülik a munkahelyükön. 49 százalékuk szereti a munkáját, s 37 százalék kipróbálná a külföldi munkavégzést tapasztalatszerzési céllal a harmadik negyedéves K&H ifjúsági index szerint.

A fiatalok 26 százaléka tervez lakásvásárlást három éven belül, ők átlagosan több mint 43 millió forintos ingatlant szeretnének venni, szemben a tavalyi 32 millió forinttal a K&H ifjúsági index szerint.  A lakásvásárlásra most jó lehetőséget nyújt az Otthon Start Program, amibe ez az átlagösszeg kényelmesen belefér.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások felfutása miatt egyre nagyobb nyomás fog nehezedni az építőipari kivitelezőkre is. A támogatások által generált kereslet pozitív hír a szektor számára, de pontos felkészülésre van szükség, hogy elkerülhetők legyenek a hosszabb kivitelezési idők, a dráguló díjak, az esetleges minőségromlás vagy alapanyaghiány a projektek megvalósulása során.

A K&H lakossági ügyfél állományán belül évről évre aktívabbak a fiatalok. A digitalizáció hatására a számlanyitás nemcsak a tudatos pénzkezelés első lépése, hanem belépő a biztonságos és kényelmes digitális bankolás világába is. A K&H tapasztalatai szerint a fiatalok leggyakrabban élelmiszerre költenek, a kiadásaik 22 százaléka erre megy. Második helyen vannak az éttermek majdnem 10 százalékkal, holtversenyben a harmadik helyen pedig a gyorséttermek és pékségeket is magában foglaló egyéb élelmiszerárusító egységek állnak – mindezt bankkártyával vagy okoseszközzel fizetve.

A KAP II-es pilléres agrár- és élelmiszeripari pályázatok igénylése várakozáson felüli, az utóbbi hónapokban látványos gyorsulás ment végbe a döntéshozatalban.

November 3-án hétfőn és november 4-én kedden több magyar médium is tévesen interpretálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének hétfői sajtótájékoztatón ismertetett makrogazdasági helyzetértékelését. Éppen ezért a K&H a félreértések elkerülése végett megismétli állásfoglalását. 

A dolgozó fiatalok döntő része, 68 százaléka egyértelműen derűlátó a jövőbeni fizetésemelésekre nézve, azaz emelkedést várnak. Ugyanakkor az inflációval korrigált emelés, azaz a reálkeresetek alakulását tekintve már jóval árnyaltabb a kép a K&H ifjúsági index szerint. Tény azonban, hogy a bére csökkenésére csak nagyon kevés fiatal számít.

A magyar gazdaság az év utolsó hónapjaihoz közeledve fokozatos javulást mutat, és az év végén, valamint 2026-ban is élénkülés várható, de a növekedés alacsony bázisról indul. A kamatszint a jelenlegi kilátások szerint jövő februárban vagy márciusban csökkenhet. Fontos tényező ebből a szempontból, hogy miként alakulnak a fejlett országok neutrális kamatszintjei, amelyek nagyban befolyásolják a magyar mozgásteret - mondta Németh Dávid a magyar és nemzetközi gazdaság helyzetéről tartott sajtótájékoztatóján. Beszélt az inflációs pálya mellett arról is, hogyan alakult a termelékenység és miért fontos a javulás ezen a téren.